…legalábbis, ha azt nézzük, melyik szakterületen nőtt, illetve csökkent a kutatási támogatás. Miközben a mezőgazdaság egyre több életveszélyes kihívással küzd, az űrkutatásban is nőtt a K+F támogatás; arányosan a legkevesebbet az oktatás, a kultúra és a mezőgazdaság kapja.
Nincs Magyarországon mezőgazdasági szakmai rendezvény, ahol ne hangzana el a segélykiáltás a kutatás, a fejlesztési programok hanyatlása miatt. Akár a szántóföldi, akár a zöldség-gyümölcs, az állattenyésztési ágazatot vagy a talajművelést vesszük, mindenütt égetően hiányzanak a hazai nemesítési, inputanyag-, technika és technológiafejlesztési programok. A legtöbb nagy ágazat legtöbb szegmensében új alapanyagok, új technológiák kellenének ahhoz, hogy a szorongató regionális és globális piaci versenyben megőrizzük egyre instabilabb pozícióinkat.
A tekintélyes közgazdász, Csath Magdolna a Növekedés.hu portálon arra figyelmeztet, ha sokat spórolunk a kutatáson, a tudáson, akkor még tovább mélyül a magyar gazdaság válsága, és romlik a versenyképessége. A tudós cikkében kimutatja: a legnagyobb kutatás-támogatás csökkenés az egészségügyben, az energia szektorban és az oktatásban történt. Ezek mellett feltűnő a mezőgazdasági kutatási támogatás alacsony értéke is, noha jelentős technológiai korszerűsítésre lenne szükség az agráriumban. Csath Magdolna szerint a legnagyobb támogatás-növekedés az iparban és az űrkutatásban volt. csakhogy a magas ipari kutatási támogatás nem jól hasznosul: nem jelenik meg a tudástartalom, a hozzáadott érték növekedésében. 2011-hez képest ugyanis a teljes exporton belül jelentősen – 20,85 százalékról 14,77 százalékra – csökkent a technológia- és tudásigényes export aránya.