Akkor a szárazság kerekedik ugyanis, hogy egyedül a hidegebb hőmérsékletben és a tartalék nedvességben bízhatunk (kicsit) a búzatermést illetően.
Mint az alábbi ábra mutatja, eddig nagyon reménykeltően alakultak a hazai búza-vetésterületeken a kalászos esélyei. A múlt héten egyáltalán nem hullott csapadék hazánkban, és az előző hónap csapadékösszege alapján az országban komoly a csapadékhiány. A 90 napos csapadékösszeg is már csaknem az egész országban hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, az Alföldön ez a 40-70 mm-t is eléri. Bár tavaly országszerte feltöltődtek a talajok nedvességgel, azóta csak a fél méternél mélyebb réteg őrzi a nedvességtartalmát. A felszín irányából egyre vastagabb réteg szárad ki, az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj fölső 20 cm-es rétege. Így a tavaszi vetések szempontjából egyre nagyobb területen van fokozódó aszály – írja az OMSZ agrometeorológiai jelentése.
Az őszi vetések még jó állapotban vannak, két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. De a kalászosok például annyira azért nem erősek még, hogy egy komolyan szárazságstressz vissza ne vesse őket a fejlődésben. A következő napokban várható csapadékhiány okozta stresszt némileg enyhíti, hogy nem lesz olyan nyári meleg, mint eddig: az következő 10 napban 20 fok alatt lesz a jellemző a hőmérséklet. A tavaszi vetésekre ugyancsak kellene egy áztató, kiadós esőzés, mert az ország nagyobb részén teljesen száraz a fölső talajréteg, ahová a vetőmag kerül, kerül(ne). A szárazság továbbá kedvez a gombás betegségeknek.
Míg Európa nagy búzatermő vidékein a túl sok eső okoz gondot, itt a szárazság. Az OMSZ kimutatása szerint az idei állapot eddig a tavalyi, jó terméskilátásokat idézte. Ám ha a következő napokban nem jön dús esőzés, komoly bajba kerülhetnek az őszi kalászosok és a friss vetések is.
