Fájóan nyílik az agrárolló, fogy a pénz a mezőgazdaságban

Súlyos képet fest a magyar mezőgazdaság stabilitásáról, jövedelmi helyzetéről a KSH legfrissebb ágazati jelentése. A bevételek és kiadások mérlege másfél évtizedes negatív rekord, nem csoda, hogy inputanyagban, beruházásban és gépvásárlásban is levegőért kapkod az agrárium.

Másfél évtizedes rossz eredmény

Akár a 2000-es évhez, akár a tavalyi bázishoz viszonyítjuk, mindkét összevetésben rekord gyenge évet zárt tavaly a magyar mezőgazdaság. Bár 2023-ban 6,5%-kal bővült a mezőgazdasági kibocsátási érték, ez a megelőző, pusztítóan száraz 2022-eshez mérten nem eredményezett jövedelmi gyarapodást az ágazatban. Bár a teljes termelési volumen 25%-kal – sőt, a növénytermesztésben 44%-kal – nőtt, ez csak a 2022-es gyenge hozamokhoz képest volt nagy növekedés, az alacsony árak miatt nem ellensúlyozhatta a korábbi veszteségeket. Részben ezek következtében az agrárolló (a mezőgazdasági termelői árak és költségek hányadosa) nagyon súlyos negatív értéket (majdnem 85%-ot) mutat. Ha a 2000-es évet vesszük bázisul, akkor 2009-ben, ha pedig a megelőző évet (2022), akkor 2008-ban volt hasonló nagyságrendű visszaesés a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségében.

Minden ágazatot érint

A visszaesés minden ágazatot érint, hiszen mind az inputanyag-felhasználás, mind a géppark-korszerűsítés, mind más fejlesztési beruházások – párhuzamosan a magyar gazdaság általános válságával – jelentősen visszaestek. A műtrágya felhasználás is csökkent (ami az aszály mellett az egyik oka a mostani gyenge termésnek): bár majdnem 40%-kal többet vettek a gazdák, ez még mindig kevesebb, mint amennyit például 2021-ben kijuttattak. Drasztikusan visszaesett az újgép-vásárlások száma. Ez utóbbi terén szintén sokéves negatív „eredményt” hozott: míg a 2022-es rekord évben 486, addig 2023-ban már csak 288 milliárdot költöttek a gazdák-gazdaságok újgép-vásárlásra – ez 25%-os esés, amire 2016 óta nem volt példa.

Szintén lejtmenetben van zöldség-gyümölcs ágazat. Már év elején megfogalmazódott, hogy bár idén nem várható a legfontosabb inputanyagok és más költségtényezők olyan durva emelkedése, mint tavaly, az ágazat jövedelmezősége tovább csökken. Például az üvegházi fürtösparadicsom-termesztők költségei 2020 óta majdnem 50, a paprikásoké tavaly több mint 100%-kal nőttek, de ezt ellensúlyozó bevételnövekedés idén már nem várható. Még rosszabb helyzetben vannak például az étkezési alma-termesztők: költségeik 40-60%kal nőttek, de költségarányos jövedelmezőségük folyamatosan romlik. Komoly probléma, hogy a beruházások költsége átlagosan a duplájára nőtt – ezt sem tőkével, sem jövedelemmel nem tudják követni a gazdaságok.

Bizalom és korszerűtlenség

A MezőHír hasonló tematikájú összefoglalója az ugyancsak borús helyzetértékelést azzal zárja, hogy az idei terményár-emelkedés sokak jövőbe vetett bizalmát hozta vissza. Közben a nyárvégi szakmai elemzések sorozatban intenek a túlzott optimizmustól. A globális túltermelés, az európai és hazai állattartás visszaszorulása, a növénytermesztés kiviteli potenciáljának gyengülése, az erős amerikai és orosz exportkonkurencia a magyar mezőgazdaság korszerűtlen szerkezetével (lásd erről cikkünket itt és itt) egyelőre nem ígér sok biztatót.