Gyors a változás, nagy kérdőjel kerül a kukorica szó végére

Három év alatt nagyobb változás ment végbe a hazai növénytermesztésben, mint a megelőző harmincban. Ismétlődő aszályok, 3 fokos(!) átlaghőmérséklet-emelkedés, korszerűtlen talajművelés – ez így nem lesz tartható, derül ki a Debreceni Egyetemnek a kukoricatermesztés jövőjét elemző konferenciájából, ahol viszont azt is elmondták: mi a teendő.

Sok víz hiányzik, sokat nőtt az átlaghőmérséklet

Az ország aszállyal sújtott alföldi területein 160-200 mm csapadék hiányzik a talajréteg felső 100 centiméteréből, az átlaghőmérséklet pedig júniusban és júliusban 3 Celsius fokkal haladta meg az előző évek átlagát. Ezen körülmények súlyos veszteséget okoztak az idei kukorica- és napraforgótermésben. A termelők számára további nehézséget jelenthet, hogy a vetésforgóban a napraforgó nem tudja átvenni a kukorica helyét, ezért előtérbe kerülhet az alternatív növények termesztése – mondta a tanácskozás megnyitóján Vad Attila, a Debreceni Egyetem (DE) Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatója. A kukorica esetében a tavalyi termésátlag hektáronként 8,2-8,3 tonna körül alakult, idén ettől jelentősen elmarad a várható termés, átlagosan hektáronként 6 tonnára számítanak a termelők. (Az Agrárminisztérium és az agrárkamara becslése gazdáktól származó információi és műholdkép-elemzések révén várhatóan 5 millió tonnát aratunk 874 ezer hektárról, vagyis várhatóan a 6 tonna sem lesz tartható. A másik komoly probléma a mennyiség mellett a minőség, a gomba- és rovarkártételek, az aflatoxin-fertőzöttség miatt – KZ.) A napraforgó esetében a tavalyi 3 tonna/ha helyett ebben az évben 2,5- 2,6 tonna körül alakul a termés.

Kényszer vagy lehetőség a kukorica?

Maga a tanácskozás címe is homlokterébe állítja a dilemmát: Kényszer vagy lehetőség, a hazai kukorica- és napraforgó-termesztés jövője – e témával foglalkozott a 27. alkalommal megrendezett Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozás a DE Agrár Kutatóintézete mezőgazdasági kara Növénytudományi Intézete szervezésében. Pepó Péter, az intézet egyetemi tanára rámutatott: az utóbbi három évben a hazai növénytermesztés többet változott, mint az elmúlt három évtizedben. Ennek azonban csak az egyik oka a klímaváltozás. A kukorica- és napraforgótermesztésben változtatnunk kell a termesztéstechnológia több elemén. Magyarországon korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre a korszerű kukoricahibridek. Ám a gazdáknak a megfelelő fajta kiválasztásánál figyelembe kell venniük, hogy a termesztési műveleteket a hibridek igényeihez kell igazítani, személyre kell szabni.

Létfontosságú a vízmegtartó talajművelés, agrotechnika

A kukorica a legaszályérzékenyebb növények közé sorolható, termesztése éppen ezért az egyik legnehezebb a tavaszi kapáskultúrák közül, hisz termesztési korlátja a víz. Az agrotechnikákat a megváltozott környezethez kell igazítanunk mind a tápanyag-gazdálkodás, a talajművelés vagy éppen a vetés területén. A talajművelés területén például a forgatás nélküli, illetve a minimális bolygatással járó művelés révén a föld akár 20-25 százalékkal több hasznosítható vizet képes megtartani a növény számára – tette hozzá Futó Zoltán, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense. Meggyőződése, hogy a jelenlegi időjárási körülmények között át kell gondolni a hazai kukoricatermelés lehetőségeit. A jelentős kukorica-termelőterületeken, az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön már 100 ezer hektárral csökkent a vetésterület nagysága. A docens szerint a hagyományos agrotechnikák nem tudják ellensúlyozni a növényeknek a hőmérséklet növekedésével egyidőben megnövekedett párologtatását, a növény vízháztartásának felborulásával csökkenő gyökérképződést. Éppen ezért a talaj vízmegkötő, vízmegtartó képességének növelése létfontosságú. Ennek eszköze a talajművelés, mivel a termőréteg felső 100 centimétere évente csaknem 30-35 köbkilométer vizet tud tárolni. Ezt a lehetőséget, képességet kell jobban hasznosítani, javítani – fejtette ki Futó Zoltán.

(Forrás: DE)