Egy újabb év, amikor bizonyíthatott a szemes cirok

Tavaly 23 ezer hektárt, idén legalább 30 ezret foglal el a szemes cirok a májusi állapot szerint, de a vetőmag-forgalmazók legalább 35 ezer hektárra teszik a ténylegesen bevetett cirokterületet. Sok ez vagy kevés? A cirok sorsa a következő évek klimatikus viszonyain, a növényvédelmi lehetőségeken és azon múlik, hogy a piac hová pozícionálja a kukoricával szemben.

Kezd ismertté válni

Július végén az EU Bizottság még úgy látta, hogy a tavalyival nagyjából megegyező, de az ötéves átlagtól 6%-kal elmaradó lehet az idei kukoricatermés az unióban. Fontos, hogy minden más gabona is 3–6%-kal rosszabb eredményt produkál, mint az ötéves átlag. Egyetlen kivétel van, a szemes cirok. Ebből a becslések szerint ötödével bővül a kínálat, ami még így is csak egymillió tonna. Igaz, ez duplája a 2022. évinek.

Magyarországon öt évvel ezelőtt még csak 7,5 ezer hektárt áldoztak a szemes ciroknak a gazdaságok. Tehát négy-ötszörösére növekedett a területe az utóbbi évek időjárási és piaci kataklizmái közepette. Eleinte sok panaszt hallottunk rá – gyomos, megdől, nem terem sokat, nincs piaca –, de mintha csökkenne a kifogások száma. Kezdjük ki- és elismerni. Kiskultúra még, de már most sokan nagy jövőt jósolnak neki.

A növény vetőmagjának egyik legismertebb forgalmazója szerint idén érdekes módon az ország nyugati részében nőtt a ciroktermesztési kedv, míg Bács-Kiskunban, Csongrádban, Békésben nem fokozták tovább a termelését, holott elvileg itt lenne több ökonómiai értelme a növénynek. „Valójában nem versenyképes a kukoricával ott, ahol az 10–12 tonnára képes. Azokban a vármegyékben lenne értelme növelni a területét, ahol magas az aszálykockázat. Legalább 100 ezer hektáron megfontolandó a vetése” – összegez a vetőmag-forgalmazó.

Egy Fejér vármegyei szaktanácsadó leszögezi: „Ha csak annyit adnak a cirokmagért, mint az árpáért, és nem terem többet, mint a kukorica, akkor nem sokat nyerünk vele. Nálunk féltermésű kukorica lesz, talán 5–6 tonna, és ennél többre a cirok sem képes ebben az aszályban. Ha pedig egyformán teremnek, akkor az inputoldali nyereséget elveszítjük a terményáron.”

Ez világos beszéd. Vagy a ciroknak kell többet teremnie, mint a kukoricának, vagy a piacnak kell a jelenleginél többre értékelnie a magját – különben tisztán pénzügyi szempontból nem éri meg lecserélni vele a tengerit. Vannak persze más szempontok is, mint a pénz, de valljuk be, ez a legfontosabb. A cirokmag a kukoricához képest kevesebb energiát és több fehérjét tartalmaz, toxinmentes, illetve alacsony toxintartalmú, valamint glutén- és GMO-mentes. A takarmányipar jellemzően az árpához szokta árazni. A madáreledel-piac és az élelmiszeripari kereslet az exportpiaci helyzettől függően erősen ingadozik. Mégis „szerethető” a növény.

Úgy diverzifikál, hogy a konyhára is hoz

A Vámosgyörki Mg. Szövetkezet fiatal elnöke, Péter Zoltán 2020 tavasza óta irányítja az 500 hektáros Heves vármegyei gazdaságot, ahonnan azonnal „kitiltotta” a kukoricát. A térség földminősége jó, de ez mit sem ér, ha nem esik az eső, ezért a nagy befektetést igénylő kultúrák vetése rendkívül kockázatossá vált. A környékbeli gazdák idén is csak annyi tengerit takaríthatnak be, mint a 2022. évi aszály idején: 3–4 tonnát. Ezzel szemben a cirok most is 5–6 tonnásnak mutatja magát, bírja az időjárást.

„A napraforgót követően levágjuk a cirkot is, és bőven marad időnk a búza talaj-előkészítésére. Amilyen hőség van, egy állományszárítást követően nem lesz szükség a cirokszemek mesterséges szárítására sem. Mivel korán lekerül, jó előveteménynek mondanám, a napraforgónál mindenképpen jobb. Nyilván egy kicsivel több alaptrágyával ajánlott aztán segíteni a rákövetkező búzát” – sommáz a szakember.

A kalászosok és a napraforgó mellett nála ez a diverzifikációhoz szükséges ötödik növény (AÖP 1 pont) a gazdaságban. Itt jegyezzük meg, hogy egy másik agrártámogatási elem is könnyíti a kultúra dolgát: a duplagabona sortávra vetett cirok felkúszhat a kapások számára tiltott, 12%-os emelkedőkre is, ami a dombosabb vidékeken teszi előnyös tavaszi alternatívává. A támogatásokhoz igazodó termelői döntések sokszor nem járnak azonnali, forintosítható eredménnyel, Péter Zoltán viszont úgy látja, a cirok nyereséget is hoz. Ez a második alkalom, hogy a növény bekerült a vetésszerkezetbe, és nem bánták meg.

„Nem szántottunk előtte, két rövidtárcsát kapott a terület. Május elején egy Monosem géppel vetettünk, a növények indulását 110 kg pétisó segítette. Még kelés előtt kapott a területet egy glifozátot, majd a kelést követően egy Vipert” – sorolja a technológiát Péter Zoltán. A penoxszulám hatóanyagú szer eddig mindig megkapta a szükséghelyzeti engedélyt a szemes cirok kakaslábfű, köles- és muharfajok elleni védelmére. Amíg be lehetett menni az állományba, megtörtént egy fejtrágyázás is a sorközműveléssel egy menetben. Egyéb teendő nincs az aratásig.

A szövetkezet 55 ezer forintért adta el az idei árpát, és abból indulnak ki, hogy a szemes cirok ára is nagyjából ennyi lesz. Időközben az árpa is 59 ezer forintra emelkedett, lekövetve azt a piaci várakozást, hogy kevés lesz idén a kukorica. „Nem szerződünk előre, de nem lesz gond az eladásával. Sokféle célra hasznosítható a cirok. Most leginkább a madáreledel-gyártók érdeklődnek iránta. Azt is rebesgetik, hogy bekerül a közétkeztetésbe. De ha oda nem, akkor a takarmányiparba, árpaáron” – latolgat a gazdaságvezető. Egy biztos, ez a toxinmentes, 11% fehérjetartalmú gabona mindenképpen hasznot hoz a konyhára.

A technológia Achilles-sarka

„Száraz időszakban nálunk 20%-kal többet terem, mint a kukorica, de bármenynyire is sokan szeretnék kipróbálni, a fenyércirkos területek magas aránya miatt nem ajánlott ez a növény. Az egyszikűekkel szemben csak két módszert tudok a cirokban: preemergensen egy glifozátos kezelést, majd a mechanikai gyomirtást. A kétszikűekre még akadnak posztemergens szerek” – sorolja egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdálkodó. Hozzáteszi: tapasztalata szerint a cirok „túlságosan is hatékonyan” szedi ki a tápanyagot a talajból, emiatt a következő növény nitrogén- és káliumellátására figyelni kell. Komárom-Esztergomból is azt halljuk, hogy bár súlyos az aszály, és szimpatikus lenne a cirok, a környék erősen fertőzött a szulfonil-ureákra rezisztens évelő egyszikűvel, ezért nem kockáztatják meg a vetését.

A cirokállományban igen veszélyes az egyszikűek közül a kakaslábfű, a muharfajok, a köles és a fenyércirok. A kétszikűek közül a parlagfű, a libatop- és disznóparéjfélék, a kövérporcsin, a kötöttebb területen pedig a csattanó maszlag, a szerbtövis vagy az árvakelésű napraforgó okozhat gondot. A magról kelő egy- és kétszikű gyomok ellen korábban védelmet adó S-metolaklór már nem engedélyezett hatóanyag Európában. A petoxamid a magról kelő egyszikűek ellen véd elsősorban, terbutilazinnal kombinálva pedig a magról kelő kétszikűek ellen is. A gyári kombináció preemergensen és korai posztemergens időzítéssel is kijuttatható. A legnagyobb probléma azonban, az évelő egyszikű továbbra is a ciroktermesztés Achilles-sarka maradt.

A növényvédőszer-gyártók csak akkor fektetnek pénzt egy adott probléma megoldásába, ha az elég súlyos, és viszonylag nagy területet érint. A cirok egész Európában kiskultúrának számít, az uniós engedélyezési rendszer pedig alaposan megrostálja a világ más részein alkalmazott készítményeket. Ám a hírek szerint már van egy technológiai megoldás, amely az engedélyezési fázisban jár, és tavasszal tovább segítheti a növény térhódítását.

Az idei év több szempontból is kedvez a ciroknak:
1. Aszályban a cirok azonos talajviszonyok mellett legalább annyit terem, mint a kukorica. Minél rosszabbak az adottságok, annál nagyobb a különbség a javára.
2. A kukoricacsöveket a gyapottok-bagolylepke hernyójának rágása nyomán több gombafaj is megtámadta, nagy eséllyel toxinos termése lesz. A cirkot ez a probléma nem érinti.
3. A kis kukoricatermés az árpa és a takarmánybúza felé fordítja a takarmánykeverőket. A kalászosok iránti keresletnövekedés a cirok eladhatóságára is jó hatással van, erős érdeklődés tapasztalható az olasz és a lengyel piac részéről is.
4. Szemben a kukoricával a cirok betakarítás után is képes megújulni. A levágott bugák alatt az első őszi eső hatására bőséges oldalhajtást képez, így zöldtrágyaértékű növénnyé válik a szerény termőképességű földeken. 

Kiskultúra – nagy jövővel

Egy Csongrád-Csanád vármegyei növényvédelmi szaktanácsadó úgy látja, hogy a kukorica termesztési kockázatai mára akkorák, hogy további csökkenés várható a területében a cirok javára. Sipos József szerint egyszerűen nem lesz más tavaszi gabonánk a félsivatagi körülmények közé. Az árának pedig majd ehhez a helyzethez kell igazodnia. „Olyan nyaraink vannak, amik még a cirkot is próbára teszik. Az erős UV-sugárzásban sok buga megégett. Az azonban biztos, hogy ha jól el van látva tápanyaggal, látványosan jobban bírja a hőstresszt, mint a kukorica.”

Sipos József maga is termel szemes cirkot. Az idei évben küzdenie kellett a gyomokkal, és meglepetésére a gyapottok-bagolylepke hernyója is megjelent a tejesérésben lévő cirokszemeken, igaz, messze nem olyan mértékben, mint a kukoricán. „Ha a talajt úgy kezeljük, mintha kukoricát akarnánk termelni benne, akkor azzal minden esélyt megadunk egy jó ciroktermésnek. Én közel azonos tápanyagmennyiséget szórok ki alá, mint kukoricában. Lombtrágyára, gombaölő szerre nincs szükség, a rovarok elleni védelmet azonban szükség szerint el kell végezni. Idén például komoly levéltetűinvázió volt.”

Betakarítás után tekintélyes szármaradványtömeget hagy vissza maga után a cirok, majdnem annyit, mint a kukorica, ezt némi nitrogénnel be kell tárcsázni, és a következő kultúrát tápláljuk vele. A szakember szerint nem mondható talajzsaroló növénynek. Nála jövőre is növekedni fog a cirok területe.

Gönczi Krisztina