fbpx

Pótolhatatlan károk, a vizeket is sújtotta a szárazság

Írta: Kohout Zoltán - 2024 szeptember 14.

A halászati ágazat kárenyhítése a bevételkiesésnek csak töredékét fogja ellensúlyozni, márpedig a helyzet sok tekintetben rosszabb, mint 2022-ben.

A magyar haltermelők évek óta küzdenek a szárazság okozta vízhiánnyal. Ez az évtized elejéig elsősorban a dunántúli területeket érintette, 2022-ben azonban már a Tiszántúlon is egyre nagyobb gondot jelent a tógazdaságoknak – jelentette ki már 2022-ben a Debreceni Egyetem laboratóriumvezetője. A problémára részben megoldást jelenthet a ritkító halászat, ha az állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák – erről annak idején ebben a cikkünkben számoltunk be.

Idén ismét a hazai halgazdálkodási vízterület 10-15 százalékáról jeleztek kisebb-nagyobb, az elmúlt két hónap forró, csapadékmentes időjárásához köthető károkat – idézte a Telex az Agroinform jelentését. Bár a csapadékos első félévnek köszönhetően a helyzet jobb, mint 222-ben, a halgazdálkodók többsége idén is komoly problémákkal szembesült. Sok horgásztóban vízmennyiségi vagy -minőségi problémák merültek fel, korlátozni kellett az etetőanyag használatát és sokszor a horgászatot is, ami milliárdos nagyságrendű bevételkieséssel járt. A horgász- és halastavak esetében jelentős költségnövekedést okozott többek között a vízminőség és a halállomány megőrzése érdekében alkalmazott beavatkozások végrehajtása, a vízpótlás vagy a vízforgatók, szivattyúk üzemeltetése. Idén a nyugati országrésznél jóval szárazabb alföldi területeken is felmerültek komolyabb problémák. A halas- és horgásztavak döntő többségét ráadásul az elmúlt 50-100 évben nem kotorták, így a vízmélységük egyre kisebb. A sekélyebb vizek hamarabb
felmelegszenek, a forró napokon napi 2-3 centimétert is elérő párolgási veszteség öt- vagy egyméteres átlagmélységű tavakban jelentkezik.

harcsa tógazdaság
Fotó: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

A haltermelők idén is csupán kárenyhítési juttatást igényelhetnek, de a hektáronként tervezett 40 ezer forint csak töredékét kompenzálja a bevételkiesésnek. Ez az összeg kevesebb mint fele az átlagos szántóföldi támogatásnak, ezért az ágazati érdekképviselet kezdeményezte a támogatási kiegyenlítést az ágazat működőképességének megtartása érdekében.