A fehérorosz kormány tervbe vette, hogy 100 ezer példányos sertéstelepet épít. A tervek célja az elmúlt évtizedben az afrikai sertéspestis (ASP) által megtizedelt sertésállomány fellendítése. A giga sertésteleppel a cél nemcsak a termelés növelése, hanem a sertéságazat pénzügyi teljesítményének javítása és a behozatalfüggőség enyhítése.
Ezt magyarázza Jurij Shuleiko fehérorosz miniszterelnök-helyettes a helyi sajtónak. A fehérorosz vágóhidak és húsfeldolgozó üzemek sertéshiánytól szenvednek a nagykereskedelemben. Becslések szerint az ágazat átlagos kapacitáskihasználtsága 30-50% közötti, ezért a feldolgozósorokat hússal kellett megrakni, hogy biztosítsák fenntartható működésüket és támogassák az üzleti jövedelmezőséget – mondja Shuleiko. Emellett szeretnék javítani az ország sertéshús-önellátási szintjét, ami jelenleg erősen Oroszországhoz kötött. A fehérorosz hatóságok egyébként nemrég fejezték be az Orshansky húsfeldolgozó üzem korszerűsítését, ahol egy új, korszerű gyártósort helyeztek üzembe. Az óriásfarm építése lesz a legfontosabb lépés az országban tapasztalható sertéshiány megoldásában. A sertéshús-termelő kapacitások bővítése további nemzetgazdasági befektetések – többek között külföldről is – vonzását és exportlehetőségek megnyitását is elősegítheti.
A fehérorosz sertésipar vegyes termelési dinamikát mutatott az elmúlt évtizedben. A 2010-es évek végén az ágazat termelését közel 25%-kal vetette vissza az afrikai sertéspestis, és ezt azóta sem heverte ki az iparág. Bár diktatúrákban megszokott, hogy a vezető felszólít egy-egy ágazatot a termelés fokozására, Lukasenko elnök kísérlete természetesen kevés volt a sikerhez: az iparág teljesítménye csak 2023-ban kezdett éledezni, amikor Fehéroroszország 426 ezer tonna sertéshúst állított elő, ami 6%-os növekedés, közben 2,1 millióra nőt a sertéslétszám, ami csak 1%-os bővülés.
A 2026-ig tervezett 14 új óriásteleppel az is cél, hogy a sertéshústermelést 500 ezer tonnára növeljék.
Belarusznak nemcsak az orosz hústól, hanem az orosz geopolitikától való függés is tehertételt jelent. Nemrég arról írtunk, hogy a két ország háborús politikája (és részben az európai gazdák érdekvédelme) miatt az EU kitiltotta az orosz és belarusz agrártermékeket az európai piacról.
