Az orosz háború felborítja a keleti régió tojáspiacát

Hiába találnak új piacokat az ukrán tojásnak a Távol- és Közel-Keleten, a háborús pusztítás miatt halmozódnak a készletek.

Bomba, rakéta, áram

Közel kétéves hiány után az ukrán tojáspiacon túlkínálat alakult ki. Az orosz agressziót nyögő országban ma bő 100 millió tojást állítanak elő havonta, de a termelés gyorsabban nőtt, mint a kereslet, ráadásul a katonai agresszió okozta logisztikai, termeléstechnológiai problémák, áramkimaradások miatt sokkal nehezebb a vágás és a hús, a tojás tárolása. (Az orosz bomba- és rakétatámadások miatt Ukrajna elhúzódó áramszünetekre készül, amik akár napi 20 óráig is eltarthatnak, az ukrán energiarendszer jelentős része romokban hever.) Mindez még akkor is gond, ha 2024 első felében az export bő 25 százalékkal, 27 ezerről 37 ezer tonnára nőtt. Az ukrán tojás legnagyobb importőrei elsősorban Lengyelország és Olaszország, valamint Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek és Izrael.

Piacvédelem és szolidaritás

Észak- és kelet-európai gazdálkodók ezért sürgetik, hogy az ukrán tojás behozatali vámját hozzák olyan szintre, amely egyensúlyba hozza a termelési feltételeket és nem torzítja a piacot. Ezt ugyanakkor például az orosz agresszióban következetesen az ukránok pártján álló balti államok összekötnék a támogatásukkal: az összes beszedett importvámot az ukrán kormánynak utalnák.

Bulgáriában viszont – mint nemrég megírtuk – az agrárvezetés az Európai Bizottság beavatkozását kéri, hogy megvédjék meg a tojásgyártókat a negatív piaci trendektől, vagyis az ukrán importtól. Az Európai Bizottság nyáron újból vámkontingenseket vezetett be az ukrán tojásra, és az importot tonnánként 89 eurós vámtétellel sújtotta. A bolgár gazdálkodók szerint viszont még ez az intézkedés sem elegendő, és az ukrán tojásimport teljes tilalmát kérik.