Olyan gyorsan izmosodik a kazah mezőgazdaság, hogy átmenetileg nem a termésmennyiség, hanem a raktározás és a kiszállítás szűk keresztmetszetei a gondjuk. Közben az oroszok kereskedelmi háborúba kezdtek ellenük, de még lehet, hogy abból az új piacokat szerző kazakok jönnek ki jobban.
A bőség zavara
A kazah mezőgazdaság az utóbbi időben egyre nagyobb tempóban fokozza kibocsátását, és ezzel párhuzamosan az előrelátó agrárvezetés nagyszabású fejlesztési programokat finanszíroz (erről lásd cikkeinket itt és itt!). A növekedés olyan gyors, hogy egyelőre éppen ez okozza a problémát: komoly raktározási, értékesítési és logisztikai kihívásokat eredményez.
Kölcsönös kakaskodás
A másik probléma az agresszív orosz állam közismert magatartása a geopolitikában. Előbb-utóbb várható volt, hogy a kazak növekedés ellenséges reakciót vált ki az Orosz Föderációban. Egyrészt agresszív piacszerző offenzívával igyekeznek átvenni a kazah gabonák pozícióit, másrészt csökkentik, betiltják a Kazahsztánból származó áruk importját. Október közepén például az oroszok – növény-egészségügyi kockázatokra hivatkozva – lényegében kizárták a kazah gabonák, gabonatermékek, a napraforgó-vetőmag, a lencse, a lenmag és más termékek behozatalát (a tranzit továbbra is engedélyezett). Igaz, korábban az idén rekord gabonatermést arató Kazahsztán döntött úgy, hogy idén nem engedélyezi több orosz búza behozatalát. Kazahsztánban idén a tavalyi 17-tel szemben 26,5 millió tonna gabonát takarítottak be.
Kíméletlen tarolások
Az oroszok-kazah kereskedelmi viszályt alapvetően két tényező fűti. Egyrészt hasonló – közel- és távol-keleti, afrikai, kínai, sőt, dél-amerikai – piacokra hajtanak. Másrészt az orosz gabona egyik fő szállítási útvonala Kazahsztánon keresztül vezet az említett régiókba. Kazahsztán kész 12 millió tonna exportra (ebből legfeljebb 7,5 millió tonna búza) nemcsak a hagyományos piacokon (Közép-Ázsia) megőrizte pozícióját, hanem új piacokra is (Pakisztán, Indonézia, Brazília, Malajzia), valamint a Kínába és Iránba irányuló export élénkítését is várja.
Ha a kazakok továbbra is akadályozzák az orosz gabona importját és tranzitját, annak az lehet a következménye, hogy az oroszok betilthatják a szén és az olaj tranzitját. Ennek következménye az lehet, hogy Kazahsztán kilép az – oroszok által erőltetett, de egyébként nem túl jelentékeny – Eurázsiai Gazdasági Szervezetből. Kazahsztán egyelőre azért sem ragaszkodhat a végsőkig az oroszok árukkal szembeni álláspontjához. Egyszer már pórul járt ebben: amikor 2020-ban, a koronavírus-járvány idején Kazahsztán leállította a gabonaexportot Közép-Ázsia országaiba, az oroszok kíméletlenül letarolták a piacaikat, és az olcsóbb orosz áruval szemben a kazah ma sem igazán versenyképes.
Teher alatt nő
Kérdés azonban, mi lesz a következő években. A kazak mezőgazdasági vezetés ugyanis még az orosz nyomás mellett is erőteljesen építi exportpiacait. Ebben nem mindig eredményes még, de a trend egyértelmű: Olaszországtól Vietnámig keresik és megtalálják az importőröket. Nemrég Dél-Koreával állapodtak meg a kazah búza szállításáról. Októberben közölték, hogy a kazah mezőgazdasági termékek Pakisztánba szállításának volumene idén január-augusztusban közel kétszeresére nőtt (7,7 millió dollár), és a terv az, hogy évi 2 millió tonnára növeljék a Pakisztánba irányuló éves gabonaszállítás mennyiségét. Továbbá Kazahsztán arra készül, hogy belép a 12,5-ös fehérjét tartalmazó durumbúza és lágybúza világpiacára. Úgy kalkulálnak, hogy a gyors export miatt jövő februárra elfogy az ukrán, az orosz és az európai termény is, így a fekete-tengeri régióban csak Kazahsztán tudja ezt a terménykört kínálni.
Valakinek fizetni kell
Csakhogy a kazah tervek egy jó részét keresztülhúzhatja, ha az oroszok sem engednek, és a kazah árut kénytelenek lesznek a balti országok kikötői felé irányítani. Ez a mezőgazdasági termékeik tonnánkénti 30 dolláros árának emelkedését okozná, amit vagy a kereskedők, vagy a gazdák kell álljanak.
A két ország tehát jelentősen egymásra utalt (például az oroszok is növelnék a Kazahsztánon keresztül Kínába irányuló áruforgalmat). A legutóbbi kétoldalú egyeztetésen is elhangzott, hogy az idei év első 9 hónapjában az Oroszországból Kazahsztánon keresztül Kínába irányuló konténerforgalom volumene 63%-kal, Oroszország és Kazahsztán területén keresztül a Kína – Európa – Kína útvonalon 65%-kal nőtt az előző évhez képest.
