Szép árak, de nehéz pálya: báránynevelés

E cikk írásakor, október elején már javában zajlik a karácsony előtti áremelkedés, a bárányok értéke történelmi csúcsot futhat be. A juhászok mégis nehezedő gazdálkodási körülményekről számolnak be, leginkább a támogatások körüli bizonytalanságot tartják nyomasztónak.

Nagy-Britannia a világ harmadik legnagyobb bárányexportőre, de a szigetországban az augusztus végéig terjedő időszakban 8 százalékkal csökkent a juhvágás, az árak ennek megfelelően rendkívül magasak. A piaci hírek szerint a felvásárlók soványkának találják a felkínált állatokat, kevés az igazán jó kondícióban lévő bárány. Október első hetében az EU-ban is azt látni, hogy a könnyű bárányok ára 10, a nehéz bárányoké 17 százalékkal magasabb a 2023-ben látott szintnél. Utóbbiak 8,5 eurót értek kilónként (karkaszra vetítve). E cikk írásakor, október elején már javában zajlik a karácsony előtti áremelkedés, a bárányok értéke történelmi csúcsot futhat be. Ez az érem egyik oldala.

Egész Európában kevés a juh

Az uniós tagállamok legnagyobb juhtartói 6–10 százalékkal kevesebb jószágot küldtek vágóra a július végéig terjedő időszakban, de az olaszoknál csaknem 20 százalékkal csökkent a báránymennyiség. Ezt lényegében ellensúlyozta a portugálok 21 százalékkal megnövelt kibocsátása, a többi tagállamban viszont nem történt érdemi növekedés a vágásokban.

Az EU kiskérődző-állománya 2017 óta megállás nélkül zsugorodik, mostanra a közösség önellátottsági szintje ismét 90 százalék alá csökkent. Eközben azt halljuk, hogy a bárányhús iránt növekszik az igény az unióban, a muszlim fogyasztók nagy száma miatt. Kérdés, honnan érkezik utánpótlás? A világ meghatározó exportőrei közül idén egyedül csak az ausztrál juhhúsból van lényegesen több a piacon. Ez nem azonos minőségű az európaival, amit jól érzékeltet az, hogy a brit árszint nagyjából 60 százalékkal haladja meg az ausztrál exportárakat.

Tehát Európán belül mindenütt csökkent a juhállomány. Ez nem idei jelenség, hanem egy trend, amelynek a hátterében a környezet- és állatjólléti elvárások, az ehhez kapcsolódó bürokrácia, a klímaváltozás és az ágazat nehéz gépesíthetősége áll. Utóbbiból következik, hogy „kényelmetlen” szakmává vált a juhászat. (Lásd még a honlapunkon: Gyökeres változások a báránypiacon.) A most kiöregedő nagy generáció tagjai közül csak minden negyedik-ötödik mondhatja el, hogy lesz, aki átveszi tő- le a görbe botot – sorolja Földi Gyula, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség tenyésztési alelnöke, aki szerint hamarosan be kell tenni egy juhot és egy juhászt a múzeumba.

Leértékelődött a juhász munkája

A hazai báránynevelés hungarikum, olyan piaci rést tölt be, amit más nemzetek nem vállalnak. „A magyar könnyű bárány a tejes és a nehéz bárányok közötti piaci űrt foglalta el. Rendkívül jó áron értékesíthető, de nagyon drága a tápon nevelt állat. Míg a tejes bárány anyjától a tej is érdemben hasznosítható, a nehéz bárány pedig olcsón megnő a legelőn, addig a magyar, gabonán hízott jószág az anyát és a juhász pénztárcáját is laposítja” – magyaráz a szakember. Az utóbbi években pedig olyan szeszélyesen alakul a gabonatermesztés eredménye, hogy az állattenyésztés sem számolhat stabil takarmányárakkal. A gazdasági sokkok a keresletben is váratlan hullámzásokhoz vezettek.

Ahogy az a mezőgazdaság más területein megfigyelhető, a juhtartás is erősen függ a közvetlen támogatásoktól. Becslések szerint ez az ágazat 60–80 százalékban is a központi kifizetésekből él. Itt is igaz, hogy minél kisebb az adott gazdaság, annál kiszolgáltatottabb az átvevőnek. Sokan érzik úgy, hogy a felvásárló „szeszélye” miatt a végsúlyról sem maguk döntenek, hiszen egy visszautasított bárány gyorsan egy másik súlykategóriában találhatja magát, de egészen más megtérülési mutatóval.

A gazdaság méretének növekedése nemcsak a jobb érdekérvényesítés és a homogénebb árualap miatt célszerű. 2014-ben a könnyű bárány éves átlagára 857 Ft/kg volt, míg egy traktor átlagosan 17,7 millió forintba került az AKI adatai alapján. Tavaly a könnyű bárányt éves átlagban kilónként 1590 forintért vásárolták fel, a traktorok átlagos ára pedig 38,7 millió forint lett. Mindkettő nagyjából megduplázódott a 10 év alatt, de 2004-ben 688 db 30 kilós bárányt kellett adni egy traktorért, most pedig 811-et. Gyakorlatilag 15 százalékkal leértékelődött a juhász munkája.

Mivel egy bárány relatíve egyre kevesebbet ér, ezért egy gazdaságnak egyre több és több bárányt kell piacra dobnia ahhoz, hogy életben maradhasson. A birokkoncentráció így törvényszerűen végbemegy, de nem jár a komplett hazai állomány növekedésével. Míg 2014-ben 855 ezer anyajuhot számláltunk, addig 2023-ban már csak 694 ezret (-19%). A teljes állományt tekintve pedig 1,185 millióról 907 ezerre szűkült a létszám (-23,5%), azaz csaknem negyedével kevesebb most a jószág.

Az idei év sok esővel és sok fűvel indult, de a vizes, nagy teriméjű takarmányban nem volt annyi tápérték, amennyire az állatnak szüksége volt. (Ez az oka a brit felvásárlók panaszának is.) Földi Gyula megfogalmazásában „a fű ette meg a juhot”. Nyáron aztán jött a kánikula, és kiégett a legelő. A legkellemetlenebb a rovaráradat volt, megkínozták az állományt a böglyök. Az állatlétszám szempontjából azonban mindegy, hogy esik vagy fúj, az az időjárástól függetlenül zsugorodik, hiszen nincs elég állatgondozó és juhászjelölt az ágazatban. Éppen ezért ígéretesen indult a hazai juhászképzés, de végül csak ahhoz tudott hozzájárulni – ez sem csekélység a mai világban –, hogy adminisztrációképessé tette a résztvevőket. Abban már nem tudott segíteni, hogy mi a teendő, ha a papír és a gyakorlat nem egyezik egymással.

Jövedelem és stabilitás

„Én magam 6000-ért adtam el a búza mázsáját, és 6500 vették meg a kukoricámat. Most rendeltem tápot, még ezen sem látszik az idei áremelkedés. A bárányok ára viszont a Ferragosto óta 150 forintot emelkedett, amire máskor nem volt példa. A könnyű bárány kilónként 2200 forintot ér kompenzációval. Nem kizárt, hogy tartósan drága is marad. Tavaly a karácsonyi szintet még januárban is tartotta a piac” – értékeli a költség/bevétel oldalt egy nagygazdaság vezetője Nógrád vármegyében. Szerinte is kisebbek, gyengébbek lettek a bárányok a meleg nyár miatt, 2-3 hét csúszás is lehet emiatt az értékesítésben. Tapintható a keresleti piac.

A magyar termelés rendeltetése az olasz vágóhidak ellátása alapanyaggal és a nyugati iszlám közösség kiszolgálása rituálisan levágandó jószággal. Az élőállat-szállításoknak 8 órás határidőn belül célt kell érniük. Egy osztrák, szlovén vagy olasz fogadóállomás esetén a színtiszta utazási idő kevesebb ennél, a probléma általában a berakodásnál van. Az élve szállítás alternatívája a hazai vágás lenne, de ezt a hagyományos partnereink nem igénylik. A darabolt, fűszerezett juhhús így csak egy aprócska mikroszelete az egyébként is sajátságos hazai termelésnek. (Lásd még részletesen honlapunkon: A vágóhidakon múlik a juhágazat jövője?)

Földi Gyuláék is egy nagyon egyedülálló tartásmódot és célpiacot ragadtak meg. A Mátra-aljai gazdaságon kívül nincs másik, amelyik elmondhatná magáról, hogy ökominősítéssel neveli a birkát. „A magyar piac nem becsüli a bio vagy öko címkét, külföldön viszont értékelik a magyar tenyészállatokat, és felárat fizetnek a minősített plusz teljesítményekért. Ausztriában vagy Angliában még abból is képesek üzletet csinálni, ha a magyar atlétikai világbajnokság kabalafigurája egy rackajuh…” – jegyzi meg kissé keserűen a szakember.

A bárányhiány mindenesetre kiváló árakat hozott, a juhászok az árbevételi oldalt nagyon biztatónak ítélik. Aggodalom leginkább a jövedelem másik – talán nagyobbik – részét kitevő támogatások miatt érzékelhető a körükben: „Benne vagyunk az agro-ökológiai programban és az agrár-környezetgazdálkodásban is, de tavaly nagyon rossz tapasztalataink voltak a büntetésekkel, adategyeztetésekkel. Kétéves csúszások vannak a kifizetésekben, és rendszeresek a levonások. Most sem tudjuk, mibe kötnek bele…” – hangzik el egy 600 anyás gazdaságban. Míg eddig csak a piac volt bizonytalan, most már a támogatási oldal is az.

Földi Gyula a jövőt illetően mégis óvatosan optimista: „Szigorodik az állatvédelem, nehezedik a munkánk, de amíg húst is eszünk, és nem az embernek kell lelegelni a gyepet, addig szükség lesz a juhra és a juhászra is.”

Gönczi Krisztina