Végül az őszi kalászosok lesznek a forró nyarak nyertesei?

Valóban a minőségi búzatermesztés lesz a megoldás? Milyen hatása lesz a kalászostermények mikotoxin-határértékeinek szigorítása  a termelőkre és az élelmiszerlánc szereplőire? Fajsúlyos kérdéseket járt körbe a BASF Hungária Kft. a Celldömölkön tartott szakmai fórumán október 30-án.

A változás állandó, sokadik alkalommal állapíthatjuk meg, és az idei nyár erre most rá is erősített. A hazánkban biztosnak tűnő kukoricatermelést kezdi megingatni több régióban is a klímaváltozás, az erősödő mikotoxin-szabályozások pedig az élelmiszerbiztonság mellett a termelés hatékonyságára is befolyással vannak. „Gyakorlatilag minden növénykultúra termelési feltételeit újra kell gondolni a termelési lánc több oldaláról is” – hangsúlyozta köszöntőjében Hajnal Gábor, a BASF Hungária Kft. Agrodivíziójának vezetője.

Stílszerűen egy malmot, méghozzá a Celldömölki Malmot választotta helyszínéül a BASF Hungária Kft., hogy a kalászvédelem szerepét ezúttal szó szerint a végfelhasználók felől közelítse meg. A pékségekbe és a konyhaasztalunkra is kerülő liszt kapcsán a humánegészségügy és táplálkozás jut eszünkbe, de a jó minőségű gabona az alapja a korsó sörünknek vagy a házikedvenceink eledelének is.

A vegetáriánus Ázsia is kezd áttérni a húsevésre

Évente 2,3 milliárd tonna búzát termelünk világszerte, és ez a szám várhatóan tovább emelkedik. A népesség növekedése is lehetne a magyarázat erre – az esőerdők kivágásával is növekedik a termőterület –, és bár az európai táplálkozásunkban az étkezési trendek nem a húsfogyasztást preferálják, az eddig zömében vegetáriánus Ázsia kezd áttérni a „húsevők táborába”. „A megnövekedett takarmányozási igény világszinten a kalászosok termesztési kedvét is növeli, Európa-szerte pedig az aszályos évek változtatják meg a vetésterveket, szintén az őszi kalászosok javára” – foglalta össze a betakarítási térképünk felvezetéseként Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke.

Favágók a korszakváltás küszöbén

Két favágó egésznapos munkájáról szóló anekdotával kezdte előadását Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központjának vezető agrárszakértője. A tanulságos székely története is bebizonyította, hogy nem feltétlen a fárasztó munka, hanem az „élezésre” szánt idő, azaz a felkészülés, az alkalmazkodás is hozzájárul az eredményhez. „Most pedig nagyon itt van az ideje a fejszéink élezésének” – hívta fel a termelők figyelmét az agrárszakértő, ugyanis a felvásárlási  árakon, a tőzsde alakulásán túl a klímaváltozás visszafordíthatatlan hatásait is tudomásul kell vennünk egy-egy növénykultúra vagy termesztéstechnológia kiválasztásakor. Mi történik ellenkező esetben? A trend ijesztő (vagy ébresztő) hatással bír, az agrárelemző szerint az alkalmazkodás hiányában gyorsuló ütemben csökken a gazdaságok száma. Az Erste becslése szerint a 2010-es kb. 350 ezer gazdaságból már csak 200 ezer körül maradt, 2028-ra viszont már a 150 ezret sem fogja elérni.

Az ellenség neve: toxin

A mikotoxinok egyes penészgombák által termelt erős biológiai hatású anyagok, melyek az élelmiszerekben természetes módon képződő legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak. Míg egyes penészgombák antibiotikumokat termelnek, amiket az orvostudomány hasznosítani is tud, addig más penészgombák a növényi, az állati, de akár az emberi sejteket is képesek károsítani, méreganyagot termelve. Ezek azok a mikotoxinok, amikről az idei évben is már sokat hallhattunk aratás idején. Ugyanis a lánc végén az az ember van, akinél rendszeresen fogyasztva ilyen élelmiszert, vese-, máj- és daganatos betegségeket okozhatnak ezek a penészgombák. A gabonák mikotoxin határértékeire és ezek hatósági ellenőrzésére vonatkozó legfrissebb előírásokat (a bizottság (EU) 2023/915 rendelete) Kovács Krisztina, a Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Termékellenőrzési Osztályának osztályvezetője foglalta össze, ehhez pedig a gyakorlatot, a szigorúbb toxinlimiteket, a toxincsökkentőkkel szemben támasztott nagyobb elvárásokat Dr. Füzi István, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke elemezte a jelenlévőknek.

A kalászostermények toxinkockázatának mérséklésére Kurtz György, a BASF Hungária Kft., kalászos termékfelelőse mutatott konkrét megoldásokat, hangsúlyozva, hogy a védekezés agrotechnikai, valamint kémiai és biológiai eszközökkel is történhet. Az egyértelmű, hogy az elővetemény is befolyásolja a gombák esélyeit, de a megfelelő fajtával és a kevesebbszer említett jól felépített tápanyag-utánpótlással is tudunk a gomba esélyein rontani. A kalászfertőzöttség megállításában, visszaszorításában viszont a legnagyobb szerepe a jól időzített kalászvédelemnek  és persze a megfelelően kiválasztott  hatóanyagnak van. A rendelkezésünkre álló kémiai megoldások közül megfelelő hatékonyság a következő két hatóanyag esetén várható:

• protiokonazol + mefentrifukonazol (azaz a Revysol^®)

A rendezvényen bemutatásra került az egyedi azolkombináció is, az Osiris^® Revy gombaölő szer, mint megoldás, ami 50 g/l mefentriflukonazolt és 100 g/l protiokonazolt tartalmaz, és szélsőséges időjárási körülmények között is hatékony.

Az értéklánc végén az élelmiszer szerepel

A rendezvény házigazdája a Celldömölki Malom volt, a fakultatív programként tartott malombejárás előtt még Dorogi Melinda tulajdonos-ügyvezető is a minőségi alapanyagra hívta fel a figyelmünket, márpedig, ami a kenyérnek a liszt, az a malomnak a jó minőségű gabona. Nemcsak a mindennapi kenyerünk (tésztánk és egyéb szilárd élelmiszerünk) alapanyaga kalászos, hisz a jó minőségű malátához, tehát a friss sörhöz is elengedhetetlen a megfelelő árpa előállítása – ezt már Somogyi Bálinttól, az Axereal Hungary Kft. cégvezetőjétől hallottuk, aki egy folyamatban lévő felvetésre és a körülötte folyó kutatásba is beavatta a résztvevőket. Ugyanis a küszöbön álló toxinproblémák kapcsán felmerült a kérdés a sörgyárak körében, hogy a sör olykor előforduló vadhabzása összefüggésben lehet-e az árpa toxintartalmával, fuzáriumfertőzöttségével. A kutatások jelenlegi eredményei a feltételezést nem erősítették meg, egyenes arányosság nem figyelhető meg a toxinmennyiség és a vadhabzás között, de az beigazolódni látszik, hogy a gomba felelős a tünetekért.