A jövő évtől induló támogatási programok újabb lendületet adhatnak a hazai ökológiai gazdálkodásnak, amelynek a jelenlegi 320 ezer hektáros területe 2027-re akár 500 ezer hektárra is bővülhet. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ökológiai munkacsoportja szerint az ágazat fejlődése érdekében fontos, hogy megfelelő fajták álljanak az öko gazdák rendelkezésére, amellyel növelhetik a termelési hatékonyságukat.
Jellemző kultúrák
Az ökológiai tanúsítás alá vont területek nagysága Magyarországon 320 ezer hektárt tesz ki, ez az ország teljes mezőgazdasági területének 6,4%-a, amely elmarad a körülbelül 10%-os uniós átlagtól. A művelési ágakat tekintve hazánkban az uniós átlaghoz képest túlsúlyban van a kaszálásra, illetve legeltetésre használt területek aránya (55%, míg az EU-ban 41%). A szántóföldi kultúrák hazánkban a teljes ökoterület 37%-át teszik ki (az uniós átlag 45%), az ültetvények részesedése pedig fele (6,5%) az EU-ban tapasztaltnak (13%).
Az ökológiai szántóink jellemző kultúrája a kalászos gabona és kukorica (38%), de ugyanekkora területet foglalnak el a zöldtakarmány-növények is (36%), mely utóbbi csoport domináns képviselője a lucerna. Emellett nagyobb mértékben termesztenek még napraforgót, borsót, édesköményt, hagymát, burgonyát, szóját és kölest is.
Tápanyagban gazdagabb termények
„A környezetkímélő mezőgazdasági gyakorlatot folytató ökológiai gazdálkodás által termelt élelmiszer növényvédő szerek maradványától mentes, és a műtrágyahasználat mellőzése miatt gazdagabb talajélettel rendelkező öko földekről származó termények bizonyos tápanyagokban, mikro- és makro-elemekben is gazdagabbak lehetnek a konvencionális megfelelőjükhöz viszonyítva. Ezek egyértelműen a fogyasztók egészségének hosszú távú megőrzését támogatják. Az ökológiai termesztés növeli a biológiai sokféleséget mind a talajban, mind afölött, és a körforgásos gazdálkodásra, csökkentett külső erőforrás-felhasználásra való törekvése is óvja a természeti környezetünket, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésén keresztül. A termelők saját földjük hosszú távú, fenntartható művelését nyerik az öko átállással, és akár újfajta piaci lehetőségeket is találhatnak a helyi rövid értékesítési láncok kiépítése formájában. Ami nagyon fontos, hogy az öko növénytermesztés alacsonyabb termelékenységét szükséges lenne javítani egyrészt célzott agrotechnika használatával, másrészt alkalmas növényfajták termesztésével.” hangsúlyozta dr. Mikó Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont nemesítője, a Vetőmag Szövetség Ökológiai Vetőmag Munkacsoportjának elnöke.
A Vetőmag Szövetségben négy éve külön munkacsoport foglalkozik az ökológiai gazdálkodással. A munkacsoport fontos feladata, hogy az öko vetőmagpiacot és növénynemesítést érintő kérdésekben konzultáljon a hatósággal, állami szervekkel, és segítse a felkészülést a 2036-os átállásra, amikortól már csak öko vetőmagot használhatnak az öko gazdák, ismertette dr. Mikó Péter.
Az ágazat fejlődése érdekében
fontos, hogy megfelelő fajták álljanak az öko gazdák rendelkezésére, amellyel növelhetik a termelési hatékonyságukat. Az öko gazdák fajtaválasztásának elősegítése érdekében minél több információt szükséges biztosítani fajtatesztek útján, mely segítségével nemcsak országosan, hanem a saját régiójukban született eredményeket is megismerhetik.
A munkacsoport 2020-ban többismétléses kisparcellás kísérleteket indított, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) koordinál. 2024-ben már a negyedik őszi búza és a harmadik tönköly fajtatesztek zárultak. Fontos tapasztalatok gyűltek össze az elmúlt évek során, melyekkel felvértezve újabb növényfajok (tritikálé, őszi borsó) tesztelését is elindították idén ősszel. Az egyes évek részletes eredményei az ÖMKi honlapján elérhetőek és letölthetőek, sőt ugyanott egy hároméves összefoglaló is elérhető már. A kisparcellás öko fajtakísérletek nemcsak a gazdák fajtaválasztását segítik, hanem egyúttal a vetőmag-forgalmazóknak is fontos információt nyújtanak, mert annak eredményei alapján tudják meghatározni, hogy melyik fajtából lehet szükség ökológiai minősítésű fémzárolt vetőmagra a következő években. Ily módon az ökoban használható fajták azonosításával egyrészt fejlődik a vetőmagszektor, másrészt a még jobb tulajdonságokkal bíró, új fajtákat előállító nemesítői munka anyagi háttere is biztosítottá válik.
Fontos lenne a feldolgozás is
Mint dr. Mikó Péter kifejtette: a megtermelt öko termények döntő többsége még mindig feldolgozatlanul hagyja el az országot. Azonban az is jól látható, hogy a kézműves pékségek terjedése, a bio zöldségek és -gyümölcsök iránti hazai kereslet, illetve a célzott feldolgozás növekedése, vagy a kiskereskedelmi áruházláncok választékának ilyen irányú bővítése új, belföldi termékláncok kialakulását hozza magával, ezzel megindítva az exportált mennyiség csökkenését, amely várhatóan tovább fog folytatódni a jövőben.
A magyar állam és az Európai Unió is támogatja az ökológiai gazdálkodókat pénzügyileg és dedikált akcióterv meghirdetésével is. A hazai KAP keretében pedig lehetőség van az átállás támogatására: az újabb ötéves program 2025 januárjától indul, és várhatóan nagy mértékben fogja gyarapítani a hazai tanúsított ökológiai területek méretét és az öko vállalkozások számát. Az unió által meghirdetett „Zöld Megállapodás”, és az azt szolgáló stratégiai tervek értelmében az évtized végéig több mint duplájára (25%-ra) kell emelni az öko területek arányát Európában. Ebben európai és tagállami szintű akciótervek fognak segíteni. Így a Nemzeti Cselekvésterv az Ökológiai Gazdálkodásért is az öko ágazat fejlődését célozza, amely számos területen tartalmaz a hazai öko gazdálkodást ösztönző megoldásokat, hogy az öko területek aránya 10%-ra, azaz 500 ezer hektárra emelkedhessen 2027 végére. Ezek az ösztönzők mind előrevetítik a szektor további fejlődését.
(Forrás: VSZ)
