Száj- és körömfájás, bajban a sertésgazdák is?

Katasztrófaturizmus, lopás, bűzlő folyadékszivárgás, sertéskiviteli gondok az egyik, eddig relatíve eredményes védekezés és folyamatos bárányexport a másik oldalon. Ez a száj- és körömfájás járvány utóbbi pár napjában gyorsmérlege.

Lopnak, pánikot keltenek

Hihetetlennek hangzik, de míg a hatóságok nagy erőkkel küzdenek a ragadós száj- és körömfájás járvány megfékezésén, addig polgárok lopnak vagy pánikot keltenek az adott térségben. Az Agrárminisztérium nemrég bejelentette, rendőri erőket kellett bevonni annak érdekében, hogy biztosítsák a járványban érintett telepek védettségét. Egyrészt előfordultak lopások, másrészt illetéktelenek videókat készítettek az elföldelt tetemek környékén. Ebből hír is lett a hétvégén, miután a Csemeztanyán elásott tetemek sötét folyadék szivárgott a földfelszínre. Ennek okát az országos főállatorvos tisztázta. Bár a bomló tetemeket nemcsak elássák, hanem felszívó anyagokkal veszik körül, a bomlás folyamán gázok és folyadékok törhetnek a felszínre. A területet éppen ezért zárják le, aki pedig egy hatáskeltő videóért vagy kíváncsiságból behatol, bűncselekményt követ el és elzárással is büntethető.

Kártalanítás, hitelmóratórium

Nagy István agrárminiszter szerint az újabb kitörés megakadályozására érdekében Magyarország szinte minden telepét ellenőrzik. Kiemelt jelentőségű, hogy az állattartók együttműködjenek a hatóságokkal, ha valahol eltitkolják a fertőzést, szétrobban a betegség, s akkor lenne óriási a kár. (A nemzetgazdaságot is veszélyeztető következményekről lapunk ebben, illetve ebben a cikkben írt nemrég.) Az érintett állattartók állami kártalanításban részesülnek, továbbá egy évre felfüggesztik a telepek tulajdonosai hiteleinek tőke- és kamattörlesztését, a munkások fizetését az állam átvállalja az állami bérgarancia terhére. A hitelmoratórium azon gazdaságokat érinti, amelyeket a ragadós száj- és körömfájás megelőzése vagy megfékezése érdekében 2025-ben hatósági járványügyi intézkedés (pl. fogékony állatok felszámolása, zárlat vagy korlátozás) alá vontak.

A bárány mehet, de mi lesz a sertésekkel?!

Jó hír most, a húsvétot megelőző szezonban, hogy a juhágazatot sikerült megóvni a kiskérődzők pestisétől. Bár ezt a szegmenst is fenyegeti a ragadós száj- és körömfájás vírusa, az érintett Győr-Moson-Sopron vármegye és Komárom-Esztergom vármegye három járása kivételével a bárányexport megindulhat. Aggaszt ugyanakkor az érintett területek sertéságazata. Győr-Moson-Sopron területéről az állatokat kiszállítani csak a legközelebbi vágóhídra, közvetlenül vágás céljából lehet. Ezért a következő legnagyobb feladat a sertéságazat működésének biztosítása, ugyanis a térségben hetente 10 ezer hízó keletkezik, ám csaknem egy hónapja nincs kiszállítás, ezért ott majdnem 40 ezer állat halmozódott fel.

A vadállomány eddig érintetlen

Miután a vadállomány védelme is létfontosságú most, a hatóságok hivatásos vadászokat kértek fel diagnosztikai célú kilövésekre annak érdekében, hogy vérmintát vegyenek a vadakból. A kilőtt 176 egyedből egyetlen egyben sem tudták kimutatni a ragadós száj- és körömfájás vírus jelenlétét – mondta, hozzátéve, hogy ez jó hír a védekezés szempontjából. Ilyen diagnosztikai kilövések az ország minden területén zajlanak, hogy vizsgálni tudják, mennyire sikerül megőrizni a mentességet – emelte ki.