A kender (Cannabis sativa L.) az egyik legősibb haszonnövény, több mint 9 000 éve ismerjük. A világon 60–70 000 hektáron termelik, ebből az Európai Unióban mintegy 15–16 000 hektár található. Magyarországon 2007-ben sajnos megszűnt a köztermesztése. Külföldön a jövő fontos, fenntartható ipari alapanyagának tartják, és igyekeznek új felhasználási területeket bevonva fenntartani a kendertermelést.
A világ kendertermelésének 70%-át Kína adja. Európában Franciaország és Németország jár az élen, mindkettő meghatározó és korszerű termesztéssel. Jelentős még az osztrák, holland, olasz, spanyol és brit előállítás. Az elmúlt 10 évben az Európai Unióban 5 000 hektárral növekedett a vetésterület. A tengerentúlon komoly kenderiparral az USA és Kanada rendelkezik.
A hazai kendertermesztés
Hazánkban a rostkender az 1960-as évekig a cukorrépa és a napraforgó után a harmadik legnagyobb területen termelt ipari növényünk volt. A termést 9 gyárban dolgozták fel, az országban 4 fonoda és 3 szövöde működött. Itthon kizárólag rostnyerés céljából termelték, 1989-ben a 25%-os átlagos rosttermés világelsőnek számított. Az egykori 23 000 hektáros vetésterület a rendszerváltás utáni évekre 1 000 hektárra zsugorodott, a növény feldolgozóipara teljesen megszűnt, 2007-ben pedig a köztermesztése is véget ért. Időnként fellángolnak újraindítási kísérletek, sajnos nem túl sok sikerrel. Utoljára 2016 februárjában tartottak szakmai tanácskozást, Kárpát-medencei kenderfórum néven. Az egyetlen, amit az egykoron neves kenderiparból sikerült megmenteni, a fajták szortimentje.
Az Agromag Kft. a megszűnés határához érkezett fajták genetikai anyagát tartotta és tartja életben jelenleg is. A fő célja a fajták és a kender mint ipari növény életben tartása. A korlátozott lehetőségek ellenére a kendernemesítés sem szűnt meg, új fajták szelektálása is elindult. A magyar kendernemesítés története a fajtaleírásokból megismerhető. Az Agromag Kft. a kézimunka-igényes fajtafenntartásra, vetőmag-előállításra folyamatosan keres megbízható partnereket. A magyar fajtákra stabil a külföldi kereslet, általában rost és CBD célra termesztik őket, de a francia fajtákkal egyre nehezebb felvenni a versenyt.
Külföldi kendertermesztés feldolgozói háttérrel
A kender termesztését olyan országokban sikerült megőrizni, ahol a sokrétű növény sokoldalú feldolgozóipari háttérrel találkozott. A fejlett nyugati országokban a rost- és magcélú termesztés mellett egyre hangsúlyosabb a gyógyszeripari irány. Az innovatív, jövőbe tekintő hozzáállás alapja az állami és a magánszektor együttműködése. Kutatóintézetek, nemesítőházak, oktatási intézmények, érdekképviseleti szervezetek és a mezőgazdasági termelés szereplői közösen gondolták és építették újjá sok helyen a kenderipart. Nem kell sokat utazni a pozitív példáért: Ausztriában sorra indulnak a kenderfeldolgozó manufaktúrák.
A hosszú szárú kender betakarítása géppel
A kender hasznosítása
A kettős hasznosítású technológia fajtaigénye növénynemesítési kérdéseket vetett fel. A kétlaki fajták közepes és bizonytalan magtermésűek, gépi betakarításuk kiforratlan. Az egylaki fajták iránti igény folyamatosan emelkedett, de a magyar fajtalistáról egészen 2006-ig hiányoztak. A magyar nemesítés elévülhetetlen érdemeket szerzett, a Fleischmann Rudolf által alapított Kompolti Kutatóintézet évtizedekig élen járt az ivargenetikai felfedezéseivel (pl. Bredemann-módszer, Jakobey normatengely módszere stb.), azonban a megszűnt feldolgozóipar és a gyökeresen megváltozott fajtaigény megpecsételte a sorsát.
Noha a kender textilipari szerepe jelentősen visszaesett, a hosszú szálú rostokat adó kenderből készített szövetek hiánypótlóak az egyes bio- és agrotextíliák között. Az áztatás, tilolás, fésülés után kapott kenderkóc a fonalgyártás alapanyaga, amiből aztán fonatot, zsineget, kötelet, vásznat is előállíthatunk. A természetes anyagból készült textíliák iránti kereslet évről évre növekszik, az új hasznosítási irányok mellett. A kender, szintetikus anyaggal vegyítve, sokrétűen használható ruhaipari alkalmazást tesz lehetővé.
A kenderzúzalékból polimer kötésben szépen formálható, szilárd burkolólemezek gyárthatók. A présgépekkel a kenderrostot bio- vagy szintetikus műanyag granulátum keverékével együtt préselik, miközben melegítik. Az így gyártott burkolatok vázanyagát adja a kender, ami jelentősen növeli az adott eszköz újrahasznosíthatósági arányát. A kender-kompozit anyagokat elsősorban a járműipar hasznosítja, növekvő kereslet mellett. Az aprított, bálázott kenderkóró építő-, bútor- és papíripari felhasználása a megújulóalapanyag-termelés és a melléktermékek felhasználásának szép példája. A kenderház-építészet több évtizedes múltra tekint vissza, és a kezdeti gyermekbetegségek után az 1990-es évek végétől már kiforrott, szabványos rendszerek állnak rendelkezésre. Nemcsak szigetelőanyagokat, vakolatokat, hanem falazóelemeket (kendertégla, kenderbeton), sőt, oszlopokat, deszkákat is préselnek belőle. A bútoripar szintén préselt lemezként, bútorlapok szigetelőlemezeként vagy (Canna flex, Canna panel) lécként hasznosítja a sokoldalú ipari növényt.
Még árnyaltabb a kép, ha a kenderre nem rostnövényként, hanem gyógynövényként tekintünk. Illóolaját a kozmetikai és a gyógyszeripar hasznosítja. Olaja többszörösen telített és esszenciális zsírsavakban rendkívül gazdag. Magja kb. 30–35% olajat tartalmaz, általában az orvosi felhasználás miatt hidegen préselik. A kendermag lisztje gluténmentes, ezért fontos funkcionális élelmiszer, felhasználása a reformkonyhában és a sütőiparban egyaránt növekszik. Az utóbbi évek kendernemesítései általában nem a rost- és a maghozam, hanem a CBD-tartalom növelésére irányultak. A kannabidioltartalom növelése fontos, mert a kender által termelt nem pszichotróp hatású molekula több idegrendszeri és daganatos betegség gyógyításában is fontos lehet, noha pontos hatása és működési mechanizmusa még továbbra sem teljesen ismert. A kutatásokat és a termelést sok helyen azonban már a jogi szabályozás is lehetetlenné teszi – teljesen alaptalanul és feleslegesen. A pozitív példa kevés. Az Amerikai Egyesült Államokban hét évtizedig még a rostkender termesztése is illegális volt. Ma már ipari kendert mindenhol, sőt, több tagállamban már marihuánatípusokat is szabad termeszteni. A marihuána legalizálásának vagy orvosi alkalmazásának kérdése időről időre felmerül több országban is, de nemcsak ez, hanem a CBD-ipar létrehozásának ötletei is hamar elvéreznek, főként a tudatlanság és a maradiság oltárán. Sajnos Magyarországon sincs ez másként. A CBD-tartalmú kender egyébként kábítószermentes! Ausztriában az első Lagerhausban megveheti a gazda a kendervetőmagot, hogy rost-, mag- vagy CBD-célra termelje a növényt, színesítse a vetésforgóját és biztosabbá tegye a megélhetését. Általában véve az Európai Unió jogi szabályzása kevésbé nagyvonalú, de korántsem egységes. Több tagállamban a teljes tiltás, míg másokban a teljes legalitás a jellemző. A szigorúbb törvények kisebb lehetőségeket jelentenek a sokoldalú, 21. századi európai kenderipar felfuttatására.
Holland, német és osztrák példák bizonyítják, hogy a kender mint alapanyag, Nyugat-Európában reneszánszát éli. A kenderipar perspektívái több iparágban is nyitottak. Ma már nemcsak a termesztés- és betakarítástechnológia, hanem a feldolgozás- és gyártástechnológia is magas színvonalú. Az elmúlt 20 évben bekövetkezett modernizáció és termékfejlesztés meghozta a gyümölcsét, a kenderből készített termékek több termékpályán is biztos piaci részesedéssel rendelkeznek.
Következetesen használt ökológiai építőanyagként a németországi felhasználása jelentős. Prenzlauban (Brandenburg) egy kendertermesztő közösség például 400–500 hektáron termeszti a növényt, a termést a Hanffaser Uckermark vállalat dolgozza fel, főként építőipari felhasználásra. A közösség kidolgozta a kender gépi betakarítását is, a végtermék gyártástechnológiai igényeinek megfelelően. Ez egyébként fontos szempont a kenderiparban. A felhasználás célja jelentősen befolyásolja a termesztés és betakarítás gépi igényeit. Főleg a kinyerhető rostok finomságában és hosszában mutatkozik eltérés. Az építő-, papír-, bútor- és járműipar durvább, rövidebb, a textilipar hosszabb és finomabb rostokat igényel.
Hollandiában a Dun Agro Hemp Group fejlesztette ki a kender gépi, nagyüzemi betakarítását, amihez főként az autóipari kompozitlemezek gyártásának igénye adta a szempontot. Összesen 1 200 hektáron termesztenek kendert, az alapanyag iránt folyamatos és növekvő a kereslet. Ausztriában jellemzően kisebb családi gazdaságok termelik magcélra, főként élelmiszereket és táplálékkiegészítőket (prémium fehérje) gyártanak. Az A-Ware ügyes marketinggel az osztrák élsportot támogatja, a manufaktúra müzlitermékeivel már a Spar regionális beszállítója. A rostcélú betakarítás közös jellemzője, hogy aprított, bálázott kenderkórót szállítanak be a feldolgozóüzemekbe. A rost- és magcélú termesztés együttesen is előfordul. A kettős hasznosítás során az egymenetes betakarítás után visszamaradt deszikkált kenderrost már csak tüzelőanyagnak vagy alomnak hasznosítható. A kétmenetes betakarítás során egy kétszintes kenderaratót használnak. A kórót és a magtermést tartalmazó szálakat külön rendre vágják. Az utóérést követően a kórót bálázzák, és rostalapanyagként dolgozzák fel. A magtermést rendről arató felszedőadapterekkel takarítják be, a vetőmag vagy az élelmiszeripar igényeinek megfelelően. A cséplőgépek aprómag-átszerelő készlettel tehetők a kendermag betakarítására alkalmassá. Hazánkban az 1990-es évekre az Optigép Kft. fejlesztett ki egy traktorvontatású, kétszintes kenderaratót, de sajnos az összeomlott kendervertikum a konstrukciót is maga alá temette. A fejlesztéseket Püski János irányította. Nyugat-Európában főként a kettős hasznosítás nyert teret, mivel a magterméssel a növény jövedelmezősége stabilabb, a fajlagos termesztési költségek pedig alacsonyabbak, ráadásul kicsit alacsonyabb növésűek is, mint a régi rostkenderek, így a gépi betakarítás igényeinek is jobban megfelelnek.
A rostcélú arató- és betakarítógépek közös jellemzője, hogy nem szériagyártásúak. Az egyedi igények szerint gyártott modellek általában eszközhordozók vagy rendszertraktorok alvázára épülnek, illetve szériában gyártott önjáró kaszáló- vagy silózógépek átalakításából származnak. Fontos az alvázak feletti nagy szabad hordfelület, a nagy motorteljesítmény és a hajtások sokrétű kiépíthetőségének a lehetősége. Ha a levelet és a szálkákat külön hasznosítani akarják, elengedhetetlen egy teleszkópos gémre szerelt levél- és szálkafésülő adapter. A lefésült levelek általában lepárlókba kerülnek. A visszamaradt, levéltelenített kórókat fronthidraulikára szerelt silóvágó egységgel darabolják fel 40–50 cm-es méretűre. Ezt követően a rendeket vagy külön bálázzák, vagy járvaszecskázással egybekötött művelet után préselik össze, kisebb szecskahosszal, az iparági igényektől függően. Ami a betakarítást illeti: a kender termesztése komoly szakértelmet és agrotechnikai hátteret igényel. Ebben nagy segítségünkre lehet a külföldi, angol, német, francia nyelvű szakirodalom. Az interneten is sok érdekes és hasznos anyagot találhatunk a növény termesztésével, a kenderiparral kapcsolatban, a kultúr- és ipartörténeti vonatkozásoktól kezdve egészen a jövedelmezőségi számításokig. Akit a téma érdekel, az kezdje a következővel: https://www.hanffaser.de/uckermark/index.php.
Söjtöri Andor
![fds[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/04/fds1.png)
