Kajszi, alma – megkongatja a vészharangot az idei fagy?

Ahhoz lassan hozzászokunk, hogy a hazai kajszi- és csonthéjas-termést elviszik a tavaszi fagyok, de hogy az almáról is le kell mondanunk…?! Az elmúlt években drasztikus változások történtek a magyarországi almatermesztésben, melyek középpontjában a klímaváltozás áll, és a mostani fagy is elérte az ültetvényeket.

7-ből 4 év pusztító fagyot hoz

Az utóbbi hét évből négyben lényegében elfagyott a kajszi. Az almáról kevesebbet hallunk ilyen összefüggésben, mert sokáig kevésbé számított sérülékenynek. A 2024-es almatermés 330 ezer tonna körül alakult, ami az elmúlt tíz év második legalacsonyabb értéke volt, és jelentősen elmaradt a 2014-ben regisztrált, csaknem 800 ezer tonnás rekordtól. A 2022-es mélypont után ez az újabb gyenge év rávilágít a szektor fokozódó sérülékenységére. Az utóbbi tíz évben 400-600 tonnás termések születtek, igaz, a hektáronkénti termésátlag 15-20 tonna körül stabilizálódott; a termőterület azonban közel a felére – 22 ezer hektárra – csökkent az utóbbi 20 évben.

Almából is importfüggők lettünk

Az ágazatot leginkább sújtó tényező a tavaszi fagykár, amely 2024-ben is komoly veszteségeket okozott a gyümölcsösökben – különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, ahol az ország almaültetvényeinek mintegy 70%-a található.

A klímaváltozás következtében a tavaszi fagyok nemcsak gyakoribbá váltak, de egyre kiszámíthatatlanabb időpontban következnek be. A virágzás idején bekövetkező -3 Celsius-fok alatti hőmérsékletek akár 50%-os termésveszteséget is okozhatnak. Az almatermés csökkenése nemcsak a termelők megélhetését fenyegeti, hanem a hazai gyümölcspiac stabilitását is. Tizenöt-húsz éve talán senki sem gondolta volna, hogy olyan alapvető termények, mint a burgonya, a hagyma mellett almából is növekvő importfüggőség alakulhat ki a frissáru-ellátásban.

Védhetetlen volt az idei fagybetörés

A FruitVeB elnöke nemrég megerősítette: míg az első, márciusi fagyhullám relatíve nagyobb károkat nem okozott, az április 7-8.-án érkező sarkvidéki betörés más nagy területen és tartósan a kritikus mínusz 4-5 fok alatti hidegekkel támadta a gyümölcsösök 90%-át. Ekkor már nemcsak a kajszi, hanem a cseresznye, a szilva, a meggy és az alma is virágzás súlyosan érintett, hiszen a virágzó vagy virágzás előtt álló fák is fajtól függetlenül a mínusz 4-5 fokos hidegtől már súlyos károkat szenvednek. Dr. Apáti Ferenc úgy fogalmazott: bár konkrét és tényszerű felmérések hiányában még nem kongatna vészharangot, de ösztönösen mégis közel áll hozzá a gazdákkal való első interjúk alapján. Az idei fagybetörést súlyosbította, hogy azzal szemben sem a légkeverő, sem más védelmi eszközök nem voltak hatékonyak.

Vészharang-ok

Mint tavaly év végén írtunk róla, nemcsak itthon, Európában is készülnek a vészharang-kongatásra. A német gyümölcsfeldolgozókat is tömörítő, mintegy 20 ezer embert foglalkoztató BOGK a 2024-es belföldi gyümölcstermés katasztrofálisan alacsony szintűre értékelte. Az alma, a meggy, a szamóca és más bogyós gyümölcsök termése átlagosan harmadával maradt el a várakozásoktól. A meggy esetében 60% körüli volt a terméskiesés mértéke egy átlagos évhez képest. A német feldolgozóipar nem támaszkodhat a környező EU-tagállamok mezőgazdaságára sem, mivel Lengyelországban, Magyarországon, Görögországban, Spanyolországban és Olaszországban is kevesebb termett a szokásosnál

Fajtaválasztással alkalmazkodni

A kihívásokra válaszul a szakértők az alkalmazkodás fontosságát hangsúlyozzák. Elkerülhetetlen a fagytűrő fajták telepítése és a korszerűbb, klímatudatos termesztéstechnológiák bevezetése, amelyek csökkenthetik a fagykárokból származó veszteségeket és javíthatják a termelés fenntarthatóságát.

Kitekintve Európára: a FruitVeB által közölt WAPA-adatok szerint 2024. február 1-jén 3 millió tonna alma volt az uniós tárolókban, ami 154 ezer tonnával – 4,8%-kal – maradt el az előző évi szinttől. Ez azt jelzi, hogy nemcsak Magyarországon, de a kontinens más részein is csökkenő kínálattal kell számolni. Ez jó árakat hozhat a termelőknek – ha ugyan lesz mit piacra dobni…