A gazdaságok kilátásai, a döntéshozók fejlesztési, beruházási hajlandósága és bizalma nemcsak a különféle kereskedelmi, pályázati részvételi adatokból, hanem a gazdasági megfigyelők által készített bizalmi, beruházási indexekből is kiolvashatók. E téren nagyon is kedvezően indult az év – aztán megérkeztek az USA vámháborújáról, illetve a száj- és körömfájásról szóló hírek…
A fertőzések, intézkedések elintézték…
Az idei évet, ha nem is forradalmi, de egyértelműen bizakodó hangulatban kezdte a magyar mezőgazdaság. Ebben döntően a legnagyobb gazdasági súlyú ágazat, a növénytermesztők kedvező kilátásai jelentették a domináns tényezőt: jobb árak mellett kedvező exportkilátások is hozzájárultak a derűsebb értékelésekhez. Erősítette a pozitív hangulatot a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terven belül elindított folyamat, amely összesen több mint 3000 milliárd forintos beruházásfinanszírozási volument generálhat a hazai agráriumban. Ezek jelentős lendületet adnak-adhatnak a mezőgazdasági fejlesztéseknek, igaz, az már január-februárban – vagyis a felfordulást hozó Trump-elnökség vámintézkedései és a száj- és körömfájás- (rszkf) fertőzések előtt – is látható volt, hogy éppen az állattenyésztési ágazatot fenyegeti bizonytalanság a gyenge árak és az állatbetegségek (madárinfluenza, kéknyelv-betegség, német rszkf-fertőzés stb.) és a romló termelői árak miatt. Az USA vámintézkedései, illetve az északnyugat-magyarországi és szlovákiai rszkf-fertőzések, továbbá a bizonytalanságot okozó hazai intézkedések (árrésstop) felerősítették ezeket az aggodalmakat, és a piaci hangulat romlásához vezettek.
Ugyancsak súlyosan hatottak a katasztrofális, ágazati becslések szerint a szektor 80–90 százalékát érintő tavaszi fagyok a gyümölcstermesztésben, igaz, éppen a szektor egy másik szegmensében, az üvegházi növénytermesztésben megmaradt a bizakodó hangulat.
Csökkent az inputanyagok iránti kereslet
Mindezek mentén nem csodálható, hogy 2025 első negyedévében visszafogott volt a gazdák inputanyag-vásárlási hajlandósága. A műtrágyaeladások volumene 3,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben az árak 5–19%-kal emelkedtek – kivéve a kálium-kloridot, amelynél 11,7%-os árcsökkenés történt. A legnagyobb drágulás a MAS (18,8%) és a MAP (18,4%) esetében volt megfigyelhető. 2024 utolsó negyedévéhez viszonyítva is általános áremelkedés történt, különösen a szuperfoszfát esetében – áll az Agrárközgazdasági Intézet májusi jelentésében.
A növényvédő szerekből 6,5%-kal kevesebbet vásároltak a termelők, a gombaölők forgalma csaknem felére zuhant, annak ellenére, hogy az árak mérséklődtek, a gyomirtók eladása pedig 14,7%-kal esett vissza. Egyedül a rovarölő szerek értékesítése bővült (5%).
A száj- és körömfájás jelentős károkat okozott
Több mint 50 év után újra megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás, ami különösen a tej-, a sertés- és a húsmarhaágazatot érintette érzékenyen. A járvány elsőként öt győri tejtermelő telepen bukkant fel, a tejtermelés mintegy 4–5%-át érintve. A becsült közvetlen kár eléri a 25–30 milliárd forintot.
A járványveszély következtében a tejágazatban megnőtt az érdeklődés a járványvédelmi beruházások iránt, sok helyen támogatástól függetlenül is elindítottak kisebb higiéniai fejlesztéseket. Noha a száj- és körömfájás közvetlenül a szarvasmarhatartást érintette, a sertéstartók számára is súlyos problémává vált Északnyugat-Magyarországon az eladatlan sertések számának gyors és jelentős növekedése. A fertőzésveszély miatt a feldolgozói oldalról vevői bizonytalanság és készletnövekedés jelentkezett, míg a sertéságazat a korábbi ASP-járványok miatt már felkészültebben reagált. A vágóállat-értékesítés nehézségei – a hatósági korlátozások és a túlzott tartási idő – veszteségeket okoznak a termelőknek.
Kivárás és készülődés a beruházások terén
A mezőgazdasági beruházási hajlandóságot követő kimutatások, indexek március végére jelentős mérséklődést mutattak. A gyengülés okai közt kiemelt helyen szerepelt természetesen az állattenyésztési szektort érintő járványhelyzet, a vámháborúk és az időjárási bizonytalanságok kombinációja. A legtöbb termékpályán kivárás és óvatosság jellemző, különösen az állattenyésztésben. A mezőgazdasági beruházási kedv ugyanakkor nem tűnt el: a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében idén elinduló 1500 milliárd forintos támogatási program a második félévtől akár a kétszeresét kitevő beruházási hullámot indíthat el. Jó hír, hogy a borús év eleji kilátásoktól függetlenül a megfigyelők szerint a szektor fókuszában már a felkészülés áll – mind finanszírozási, mind termelői oldalon.
Kohout Zoltán
