Talaj- és pénztárcakímélés? Érvek a mulcshagyás mellett és ellen

Cikkemben a már sokat emlegetett mulcshagyó technológiát jártam körbe, leginkább az érveket és ellenérveket gyűjtöttem be, ugyanis egy-egy gépbemutatón megfordulva meggyőző érveket hallunk a munkaműveletek számának csökkentésére, sőt az üzemanyagárak jelenlegi alakulása mellett ezek elvitathatatlan indokok. Ugyanakkor ehhez a technológiához már nagyobb teljesítményű erőgépekre és körültekintőbb, gyakran drágább növényvédelemre is szükségünk van. A cikk végére sem fogok pálcát törni a forgatásos talajművelés felett, és a mulcshagyás mellett sem teszem le a voksom. Csak érveket sorakoztatok fel, ebben pedig a lapunkban már ismert szerző, Dr. Mikó Péter, a SZIE MKK Növénytermesztési Intézetének egyetemi adjunktusa volt a segítségemre, tőle kértem tanácsot, amikor egy-egy új szemponttal szembesültem.

Pro – Korán lekerülő előveteményeknél

Tehát ott kell maradnia a szalmának úgy, hogy aratással egy menetben zúzom. A legtöbb régi típusú kombájnra is vannak már szalmaszecskázók szerelve. Az aratás szolgáltatási költsége kb. 1.000 Ft/ha-ral több, ha kérjük a szalmaszecskázást.

Pro – későn lekerülő előveteményeknél

Kukoricánál kisebb a rizikó, leggyakrabban – már csak kényszerűségből is – gabona követi a vetésforgóban, ahol a közös betegség csak a fuzárium. De mivel ez a kórokozó kedvező körülmények között természetes módon (szaprofita) is él a talajban, tehát nemcsak a szármaradványokról tudná fertőzni a kultúrát. Az ellene történő védekezés alapfeladat mindkét művelési mód esetében. (Ugyanez fordított sorrendben, tehát gabona után kukoricát termelve már nem érvényes, csak akkor jelentkezik a betegség, ha jégkár vagy más mechanikai sérülés, pl. rovarrágás keletkezik a csövön, ugyanis ha az egy kis vizet kap, akkor bepenészedik).

A napraforgóban más a helyzet: az „egy védekezés nem elég, kettő viszont nem éri meg” szemlélet a jobb napraforgó átvételi árak miatt mára változott. Azonban míg az első védekezés normál vegyszerezéssel megoldható, a 2. védekezésre nagyon szűk technikai lehetőségünk marad, hidas traktor hiányában és a légi növényvédelem szigorítása miatt szinte lehetetlen, tehát jönnek tányérbetegségek. A nyár második felére ezek a betegségek egyébként is felszaporodnak a napraforgón, tehát a korai tavaszi fertőzések kiküszöbölésére kell a hangsúlyt fektetni. A preventív védekezés megválasztásával viszont megvédhető a napraforgónk is.

Dombvidékeken mindig kritikus időszak a tavaszi hóolvadás, mert egy kis lejtésszög is elegendő ahhoz – ha kellően hosszú a lejtő -, hogy a víz begyorsulva óriási árkokat ásson. Dombvidékeken előfordulhatnak több méter mély eróziós árkok is extrém esetben (pl. Somogybabod 2010.)

Miről van ebben az esetben valójában szó?

Somogybabod környékét, de Somogy és Tolna jelentős részét is szélfújta üledékek (futóhomok, finomszemű homokok és löszös üledékek) borítják. Ezek egyik igen jellemző tulajdonsága a függőleges irányú állékonyság, ami a kőzet szerkezetéből következik. Ugyanakkor laza, egyáltalán nem tömör üledékről van szó, amit a nagy energiával lezúduló időszakos vizek gyorsan megbontanak, rétegeibe belevágódnak, és erejüknél fogva a kimosott üledékanyagot a meredek lejtők aljáig kiszállítják. Itt lerakódnak, betemetve a mezőgazdaságilag művelt területeket, gyümölcsösöket, de gyakori, hogy települések utcáit, kertjeit és házait is beborítják. Ez a vízeróziónak igen típusos formája, és a Zselicben vagy általában a Dél-Dunántúlon rendkívül elterjedt.

Kontra: gyomosodás

A jellemző gyomnövények:

– apró szulák

– csillagpázsit

Ha a forgatásos talajműveléssel pl. 30 cm mélyre rakom a tarackokat, akkor onnan kevésbé tud előjönni, vagy fenyércirok esetében a talajfelszín közelébe kerülő rizómák egy része elfagy télen. Ugyan a gyommagvak 30-40 évig is életképesek, de kb. 30 cm mélyre juttatva, jelentős részük elpusztulna. Tehát mulcshagyás esetén ez a probléma mindenféleképpen egy plusz növényvédelmi költséget jelent, sőt ha 4-5 éven keresztül mulcshagyó technológiát alkalmazok, és közben a növényvédelem technológiájában hibázom, akkor fel tudnak ezek a gyomok szaporodni.

A mulcsborítás miatt a tiszta felszínhez képest akár 2-3 oC-kal alacsonyabb talajhőmérséklet tapasztalható a felső rétegben hőségnapokon, az árnyékoló hatás, az evaporáció és az alacsonyabb hőmérséklet miatt több nedvesség megőrizhető a talajban, ez csökkenti a növényt érő stresszfaktorokat, így aktívabbak lesznek a biológiai folyamatok (földigiliszták, mikroorganizmusok). Ezzel pedig a talaj szerkezetessége és tápanyagforgalma is javul.

Kontra: meztelen csigák elszaporodása

Pro: üzemanyagköltségek

Hagyományos, forgatásos művelés

Forgatás nélküli, mulcshagyó művelés

tarlóhántás kultivátorral 16 cm

13 l/ha

tarlóhántás kultivátorral 12 cm

9 l/ha

alapművelés ágyekével 25 cm

25 l/ha

alapművelés kultivátorral 27 cm

20 l/ha

elmunkálás kombinátorral 10cm

14 l/ha

magágykészítés kombinátorral

12 l/ha

magágykészítés kombinátorral

12 l/ha

vetés gabonavetőgéppel

7 l/ha

vetés gabonavető géppel

7 l/ha

lezárás gyűrűshengerrel

3 l/ha

lezárás gyűrűshengerrel

3 l/ha

 

 

összes hajtóanyag felhasználás

74 l/ha

összes hajtóanyag felhasználás

51 l/ha

 

 

megtakarítás

23 l/ha

31%

őszi káposztarepce termés

2,3 t/ha

őszi káposztarepce termés

2,5 t/ha

Kontra: beruházás

A technológia megvalósításához szükséges eszközök:

– mulcs-lazító

– min. 200 LE teljesítményű erőgép

A magyar kisgazdaságok 50-100 ha-ig még MTZ-80-ra vannak gépesítve, ami nem is lenne gond, mert ekkora gazdaságokban csak kényszermegoldáslént alkalmazzák a mulcstechnológiát, mikor „tárcsázásba vetnek”. Elsősorban 200-300 LE-s traktorokhoz megoldás a mulcstechnológia, amikkel viszont a területteljesítmény is duplájára növekszik. Tehát ahol 2-300 hektáron történik a saját gazdálkodás, és emellett legalább ekkora méretben még bérmunkát vállalnak a gépekkel, ott térül meg a 15-20 milliós erőgép ill. a kb. 10 millió forintos direktvetőgép beruházása.

A gazdálkodókat és kutatókat egyaránt megosztja a szántás szükségességének eldöntése. Nemcsak hazánkban vannak többségében a forgatás hívei, akik évente akár többször is alkalmazzák ezt a bevált talajművelési megoldást. A szántás előnyeként tartják számon a forgatóhatást, a gyomkorlátozást és a még mindig fontos szempontnak számító tiszta felszínt. Mégis talán az a legnagyobb előnye, hogy többségében erre vagyunk berendezkedve, nincs különleges innováció- és tudás-igénye. Ezek az előnyök az elmúlt két évben biztos vitathatóak voltak, hiszen a 2010-es rendkívüli belvízborítottság, illetve a 2011-es aszály mellett a forgatásos talajművelést nemcsak nehéz, de gyakran lehetetlen is volt.

A bemutatott mulcshagyás viszont tagadhatatlan, hogy – eleinte legalábbis – nagyobb szakértelmet, és új gépparkot, de mindezek megléte esetén is min. szemléletváltást igényel.

mulcs