A hanyatló nemzetgazdaságban kivétel az agrárium

Bár romlott a mezőgazdasági, élelmiszeripari cégeknél a hitelportfólió minősége, a csődök száma jóval a nemzetgazdasági ráta alatt maradt idén – igaz, ez a 2022-és és 2024-es évek után várható volt.

Így alakultak a támogatások

2025 március végéig összesen 274,2 milliárd forint támogatást folyósítottak az agrár- és vidékfejlesztési célok megvalósítására. Ennek több mint fele, 54,3%-a (148,8 milliárd forint) az Európai Unió kasszájából származott, míg a fennmaradó 45,7%-ot (125,5 milliárd forint) a hazai költségvetés fedezte. A támogatások között két fő terület dominált – a közvetlen kifizetésekre durván 120 milliárdot (43,6%), vidékfejlesztési és halászati programokra bő 116 milliárd forintot (42,4%) fizettek ki. Ezeken túl a nemzeti támogatások keretében 34,8 milliárd forintot, míg a piaci és egyéb támogatások címen 3,5 milliárd forintot folyósítottak – írja az Agrárközgazdasági Intézet.

A támogatások szétoszlása a hazai hagyományoknak és szerkezetnek megfelelően a szántóföldi növénytermesztés dominanciáját mutatta 43,4%-kal, az állattenyésztés: 14,5%-kal, míg a kertészet: 3,6%-kal részesedett.

A 2024-es év időjárási kárait részben kompenzálta a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer: az I. pillér keretében az Európai Unió segítségével csaknem 30 milliárd forintot fizettek ki az érintett termelők részére.

Hitelpiac: csökkenő állomány, átrendeződés

2025 március végére a mezőgazdaság hitelállománya éves összevetésben 6%-kal 1001,2 milliárd forintra csökkent. A hitelportfólión belül 62,6% volt kedvezményes, 37,4% piaci alapon nyújtott hitel. Az egyéni gazdálkodók hitelállománya 4,9%-kal 360,7 milliárd forintra csökkent. Ennek túlnyomó részét, 67%-ot, beruházási hitelek tették ki, amelyek összege 5,5%-kal esett vissza. A hitelek legnagyobb része a szántóföldi növénytermesztést támogatta. A társas vállalkozások hitelállománya 6,5%-kal 640,5 milliárd forintra csökkent, főként a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek révén. Ugyanakkor 9,5 milliárd forinttal több új hitelt vettek fel, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb hitelfelvevő ágazat az állattenyésztés volt.

Ugyanakkor a garantált hitelek volumene növekedett, a lízingcégek több szerződést kötöttek, bár a tőkekintlévőség csökkent. A piaci forinthitelek kamataiban nagyobb mértékű csökkenés volt tapasztalható, mint a devizahiteleknél.

Élelmiszeripar: kevesebb céges, több egyéni hitel

2025 első negyedévére az élelmiszeripari hitelállomány 4,3%-kal, 710,6 milliárd forintra csökkent. A kedvezményes hitelek aránya itt csak 40% volt, alacsonyabb, mint a mezőgazdasági átlag. Az egyéni vállalkozások hitelei 5,3%-kal nőttek (5,1 milliárd), viszont a társas vállalkozásokéi 4,3%-kal csökkentek (705,5 milliárd forint). A rövid lejáratú hitelek aránya az egyéni vállalkozásoknál 45,4%, a társas vállalkozásoknál 33,2% volt.

A legnagyobb arányban az egyéb zöldség-gyümölcs feldolgozás (11,5%) és a baromfihús-feldolgozás (8,8%) részesedtek a hitelekből. Az újonnan felvett hitelek összege 6,4 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. A garantált hitelállomány itt 6,8%-kal csökkent.

Romlott a hitelállomány, javult a csődráta

A mezőgazdasági hitelportfólió minősége összességében tovább romlott. Ugyanakkor a nemteljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) a legtöbb alágazatban és hiteltípusban javult. Az élelmiszeriparban szintén enyhe pozitív elmozdulás volt tapasztalható. A csődráta a mezőgazdaságban: 3,7%, az élelmiszeriparban: 4,2%, míg a nemzetgazdasági átlag: 5,3%.

Mindeközben mindkét ágazatban csökkent a hitelek értékvesztéssel való fedezettsége: a mezőgazdaságban 2,7%, az élelmiszeriparban 5,7% volt. Az élelmiszeripari piaci forinthitelek kamatai tovább estek, különösen az éven túli konstrukcióknál.

(Forrás: AKI)