A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023. május 15. és július 15. között mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást végzett Agrárium 2023 néven. Az összeírásba bevont gazdálkodók 99 százaléka tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének, ebből az online kitöltők aránya 26 százalék volt. A KSH szeptemberben hozza nyilvánosságra az összeírás első, előzetes eredményeit.
A jövő meghatározó döntéseit szolgálja a jelen ismerete
Idén összesen mintegy 85 ezer – egyéni és társas – gazdaságot érintett a KSH Agrárium 2023 összeírása. A megkérdezettek bő negyede élt az online válaszadás lehetőségével az adatfelvétel első szakaszában, ezután országszerte 941 településen összesen 515 összeíró kereste fel a gazdaságok képviselőit. A KSH illetékes osztályvezetője, az Agrárium 2023 projektvezetője közölte, a válaszadók aránya és az összeírók pozitív tapasztalatai miatt sikeresnek nevezhető a projekt. – A gazdaságok nyitottságot és segítőkészséget tanúsítottak. Nagyfokú bizalmat árult el, hogy csupán 0,3 százalékuk utasította el a válaszadást – mondta Tóth Péter. Hangsúlyozta: az összeírás nem a személyes, hanem az árutermelő gazdaságokra vonatkozó információkra összpontosított. Ez azért lényeges, mert a KSH-nak kiemelt feladata az adatszolgáltatói terhek csökkentése, így az önellátásra termelőket nem terheljük a felméréseink során. – A mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változások, a generációváltás, az öntözésfejlesztés, a művelt területek nagysága és más gazdasági jellegű adatok mind az államigazgatásnak, mind a gazdáknak fontosak. Döntő jelentőségű, hogy a jövőben megfelelő intézkedések, tervek szülessenek a jogalkotásban, a gazdaságirányításban és az egyes gazdaságokban. Ehhez pedig ismernünk kell mezőgazdaságunk jelenlegi állapotát – fejtette ki a projektvezető. Az adatgyűjtés egyébként kiterjedt a földhasználat művelési ágak szerinti jellemzőire, az állatállományra, a munkaerő-utánpótlás viszonyaira, a talajművelési módszerekre, a mezőgazdasági gépi-műszaki apparátusokra és a gyümölcsültetvények sajátosságaira is.
Tíz- és hároméves ciklusban mérik fel az agráriumot
Az agrárágazatra vonatkozó, tízéves ciklusokban megvalósuló adatfelvételeket az EU rendeletben írja elő a tagországok számára, és azok lebonyolítását támogatja is. A hazai teljes körű összeírások Agrárcenzus néven futnak, és tízévente kerül rájuk sor. A 3-ra és 6-ra végződő években pedig, ahogy idén is, az Agrárium nevű nagymintás gazdaságszerkezeti összeírás segítségével kaphatunk képet a hazai agrárium helyzetéről. (Mint korábban beszámoltunk róla, az adatszolgáltatás terheinek csökkentése érdekében a KSH a biogazdálkodásra és a vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó információkat adminisztratív adatbázisokból veszi át, azok nem jelentek meg a kérdőíveken.)
Sikeres adatgyűjtés, aggasztó ágazati trendek
Tóth Péter rendkívül pozitívan értékelte az összeírás folyamatát, és azt a több millió összegyűjtött adatot, amely a most kezdődő, hatalmas volumenű adatfeldolgozási időszak alapja lesz. – Korai még részletekről, eredményekről tényszerű megállapításokat tenni a kapott adatok alapján, azonban néhány, korábban már megfigyelt trendet megerősített a mostani összeírás is. Az egyik ilyen a gazdatársadalom elöregedésének sajnálatos tendenciája. A gazdaságirányítók életkori átlaga túl van az 58 éven, s ugyancsak problémás, hogy ezeknek a gazdaságoknak a fele sodródik: 2020-as válaszaik alapján nem volt tervük a generáció- vagy vezetőváltásra. Örömteli ugyanakkor, hogy a hazai kormányzat az Agrárcenzus adatait is felhasználva hozott törvényt a gazdaságok átadásának segítésére, egyszerűsítésére. – hangsúlyozta a KSH osztályvezetője.
Kohout Zoltán
