Az időjárás és a klímaváltozáshoz való lassú alkalmazkodás a fő oka annak, hogy közepes termést aratunk idén (is) a hazai szántóföldi kultúrákban. A búzatermés közepes, a kukoricáé és a burgonyáé inkább gyenge lesz. A hozamok mögött a klímaváltozás és a vetésszerkezet átalakulása is megmutatkozik.
Aszályos év, csökkenő termőképesség
A 2025-ös év ismét aszályos tavaszt és nyarat hozott, amelynek rövid távú hatásai a hozamokban, hosszabb távú következményei pedig a talajok állapotában jelentkeznek. Bakacsi Zsófia, a HUN-REN ATK Talajtani Intézetének osztályvezetője szerint a tartós csapadékhiány nemcsak az aktuális termést veti vissza, hanem a talaj szerkezetét, szervesanyag-tartalmát és vízmegtartó képességét is rontja, ezáltal a következő évek termőképességét is veszélyezteti.
A legérzékenyebben a nagy vízigényű növények – például a kukorica, a hüvelyesek és a burgonya – reagálnak a vízhiányra, különösen, ha az a virágzás vagy terméskötés időszakára esik. Ugyanez igaz a gyümölcsfákra is, amelyek fogékonyabbá válnak a betegségekre, ha a vegetáció során nem kapnak elegendő vizet. A terméskiesések így nemcsak mennyiségiek, de minőségiek is lehetnek.
A búzában stabil mennyiség, jó árak
2025-ben az őszi búza országos betakarítási átlaga – az AKI július közepén mért adatai szerint – megközelíti az 5,4 tonna/hektárt. Ez elmarad a tavalyi 5,7 t/ha értéktől, de eléri-meghaladja az elmúlt 5 év 5,36 t/ha átlagát. Az országos vetésterület 960 ezer hektár körül alakult, így a várható össztermés 5,3 millió tonna lehet. A termés eloszlása jelentős eltéréseket mutat: míg Baranya vármegyében 7,6 t/ha átlag is előfordult, addig Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyékben mindössze 4,5 t/ha termést takarítottak be.
A búza ára a piacokon jelenleg kedvező. Az étkezési búzát július harmadik hetében 77 ezer forint/tonnáért, a takarmánybúzát 73,5 ezer forint/tonnáért vették át a felvásárlók. Ez éves szinten 12–16 százalékos növekedést jelent. A takarmánygabona árát a kukoricatermés várható csökkenése is felfelé tolja.
A kalászosoknál felemás kép
A kalászosok 2025. július közepéig 1 millió hektáron, vagyis a teljes vetésterület 70 százalékán kerültek betakarításra, mintegy 5,5 millió tonna terméssel. A durumbúza esetében a termésátlag 5,1 t/ha lett, ami gyengébb a tavalyi értéknél. Az őszi árpa betakarítása a végéhez közeledik, országosan 5,6 t/ha átlaggal, míg a tavaszi árpa 5,1 t/ha átlagot hozott – ez utóbbi 5 százalékkal jobb a tavalyinál.
A rozs termésátlaga idén 3,8 t/ha, ami 27 százalékos javulást mutat a tavalyihoz képest. A tritikálé 4,2 t/ha-ral zárta az idényt. A zabnál 3 t/ha átlagot regisztráltak, ez megegyezik az egy évvel korábbi eredménnyel.
Szerény repce-, gyenge hüvelyestermések
Az őszi káposztarepce országos termésátlaga 2,9 t/ha volt. A megyei szórás jelentős: egyes térségekben alig 2 tonna/hektár, míg másutt 3,8 t/ha feletti hozamot is mértek. A tavaszi takarmányborsó viszont összességében gyenge évet zárt: az országos átlag 2,5 t/ha, és megyénként is nagy a különbség (1,8–3,1 t/ha között).
A zöldborsó ugyanakkor kiemelkedő teljesítményt nyújtott: 4,7 tonnás hektárátlaga 13,6 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest. A zöldbab viszont gyenge terméssel zárt, 7,9 t/ha-os termésátlaga csaknem 14 százalékkal alacsonyabb az előző évinél.
Csemegekukorica és burgonya: még csak a kezdet
A csemegekukorica betakarítása július közepéig mindössze 5 százalékos készültségen állt, így a hozamokra és minőségre vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre. A burgonya esetében azonban már látható, hogy idén is gyenge termés várható. Július közepéig az országos vetésterületnek mindössze 18,2 százalékát takarították be, az eddigi eredmények 29,1 tonna/hektáros termésátlagot mutatnak. A termés mennyisége várhatóan elmarad a tavalyi szinttől.
Ugyancsak meglehetősen gyenge, Magyarországon egyelőre 4,7 millió tonna kukoricaterméssel számolnak mintegy 750 ezer hektárról. Ez is 11 százalékos visszaesést jelentene tavalyhoz képest, de a MezőHír becslése szerint ez sem tűnik tarthatónak.
A tarlóhántás is lassan halad
Bár egyes magyar gazdálkodók haladnak a klímatudatos megoldások bevezetésével (pl. öntözésfejlesztés, szárazságtűrő fajták, regeneratív talajművelés, precíziós gazdálkodás), az országos alkalmazkodási szint elmarad a szükségestől. A korszerűtlen agrotechnológiák, az öntözési infrastruktúra fejletlensége, a lassú beruházási ütem, a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok lassú terjedése tovább súlyosbítják az időjárási és piaci problémákat. Például a kalászosok után végzett tarlóhántási munkák is lassan haladnak: július 16-ig mindössze 204 ezer hektáron, vagyis a tervezett 1,6 millió hektár 12,5 százalékán végeztek ilyen munkát a gazdák. Az elhúzódó betakarítás, a talajállapot és a kapacitáskorlátok miatt ez az arány jócskán elmarad az optimálistól.
