Ragyogó hír 20 év után, új gyomirtó szerek az EU-ban!

Ezúttal nem hatóanyag- és szerkivonás, hanem ellenkezőleg, új és új hatásmechanizmusú készítmények kerülhetnek hamarosan forgalomba az európai mezőgazdaságban.

A gyomirtás terén is folyamatosak a hatóanyagkivonások, a megmaradó szerpalettával szemben pedig növekszik a rezisztencia kialakulásának veszélye. Így minden egyes új anyag, amelyik a korábbiaktól eltérő hatásponttal bír, nagy reményeket vált ki az agráriumban. Most három nagy világcég is rendelkezik ilyenekkel – írja a MezőHír. Az EU-ban több mint 20 éve nem engedélyeztek teljesen új gyomirtó hatóanyagot. A BASF 2018-ban kérvényezte a Luximo (cinmetilin) hatóanyag engedélyezését, az FMC pedig ugyanebben az évben nyújtotta be az Isoflex-dossziét (bixlozon). A Cinmetilin a kalászos kultúrák korai poszt időzítésű gyomirtója lesz egyszikűek ellen. A BASF szabadalmaztatott eljárással fenyőgyantából és a papírgyártás melléktermékeiből állítja elő. Hatásos a nagy széltippan, az olaszperje, a parlagi ecsetpázsit és az egynyári perje ellen. A Bixlozon hatóanyag szelektív gyomirtásra alkalmas kalászosokban, repcében, burgonyában, kukoricában és cukorrépában. A hatásmechanizmusa több kultúrában is teljesen új, így más készítményekkel kombinálva rezisztenciatörő lehet. A szert a gyökéren keresztül veszi fel a növény, de van kontakt és szisztemikus hatása is. Vetés előtti és korai posztemergens kijuttatásra fejlesztették ki.

A szakértők szerint a Luximo és az Isoflex készítmények legkorábban jövő ősszel kerülnek forgalomba, de a készítmények szükséghelyzeti engedéllyel ennél jóval korábban megjelenhetnek a gyakorlatban. Egyébként a Luximo és az Isoflex már végleges engedéllyel rendelkezik az Egyesült Királyságban.

(Forrás: MezőHír)

Agrárágazat Tudástár: Hatásmechanizmus – A növényvédő szerek hatásmechanizmusa azt írja le, hogy a hatóanyag milyen biokémiai vagy fiziológiai folyamaton keresztül fejti ki a gyomirtó hatását a célzott növényekben. Ez magában foglalja a hatáspontot (például enzim- vagy fehérjegátlás), valamint azt, hogy a szer kontakt módon (a kezelt felületen közvetlenül hatva) vagy szisztemikusan (a növény belsejében szállítódva) pusztítja el a gyomot. Új hatásmechanizmus megjelenése – mint a cinmetilin vagy a bixlozon esetében – kulcsfontosságú a rezisztencia megelőzésében, mivel a korábbi szerekkel szemben ellenálló gyompopulációkat is képes visszaszorítani.