A fenntartható természetközeli erdőgazdálkodás alapeszméje egy évszázada született meg. Az ökoszisztéma-szemlélet előfutáraként, az erdőt bonyolult élőlényként meghatározó, újszerű gondolat megfogalmazásának évfordulójára az Országos Erdészeti Egyesület Örökerdő Szakosztálya a Mecsekerdőnél tartotta kihelyezett ülésével emlékezett meg.
A téma az örökerdő-gazdálkodás hazai jelene és jövője volt
Az örökerdő elméleti alapjait az Eberswalde-i Erdészeti Akadémia egykori igazgatója és kutatóprofesszora, a természetközeli erdőgazdálkodás úttörő személyisége, Alfred Möller (1860-1922) rakta le. Korát megelőzve elsőként fogalmazta meg az erdei ökoszisztéma létét és az erdőt egységes, önszerveződésre képes organizmusnak tekintette. Mivel az örökerdőben – a természetes állapothoz hasonlóan – a többféle fajú és korú faegyed együttélése következtében hatékonyan fenntartható a biodiverzitás, a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenállóképessége is nagyobb, mint klasszikusan kezelt erdőké.
A többféle fajú és korú faegyed együttélése a biodiverzitás alapja az erdőben (Fotó: Mecsekerdő)
Bár Magyarországon korábban nem voltak jelentős hagyományai ennek a gazdálkodási módnak, az elmúlt évtizedben megötszöröződött területen, mára közel 100 ezer hektáron folyik örökerdő és átmeneti – az örökerdő-gazdálkodásra felkészítő – üzemmódú erdőgazdálkodás.
Dr.Csépányi Péter, az örökerdő-gazdálkodásban úttörő szerepet vállaló Pilisi Parkerdő vezérigazgató-helyettese, az OEE Örökerdő Szakosztály elnöke az emlékülésen kifejtette: az örökerdő a jövő sarkalatos erdőgazdálkodási formája lehet, mivel örökerdő összességében magasabb szintet képvisel, mint általában egy klasszikusan kezelt erdő. A problémákat sokkal inkább elkerüli és a mai kor elvárásait hatékonyabban integrálja, mint más erdőművelési rendszerek.
A szakmai fórumok azt is szolgálják, hogy a tapasztalatok megismerésével, az eredmények összevetésével elősegítsék a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok elterjedését.
Az örökerdő-gazdálkodás tapasztalatai
A Mecsekerdő örökerdő-gazdálkodásának üzemi bevezetését, a Pilisi Parkerdő Zrt.-nél immár két évtizedes múltra visszatekintő Mexikópusztai Pro Silva Bemutatóterületet, az Erdészeti Szakmai Rendszer gazdálkodást támogató Örökerdő-Modulját ismerhették meg a szakemberek.
A terepi program keretében pedig a Mecsekerdő Magyaregregyen létesített, örökerdő mintaterületének kialakítási elveivel ismerkedhettek meg, amely bemutatási és továbbképzési célokat is szolgál. A programpont külön érdeme, hogy visszaigazolta az örökerdő kezelési útmutatóban (NFK Erdészeti Főosztályának honlapján elérhető) található ellenőrzési módszerek, modellek használhatóságát, gyakorlati alkalmazásuk előnyeit.
A résztvevők ezen felül ellátogattak a „Bükkhát” erdőrezervátumba, ahol a védőzóna-kezelés eddigi tapasztalataival ismerkedhettek meg.
Száz éves az örökerdő gondolata (Videó: Mecsekerdő)
Az erdészethez kapcsolódó szakemberek vettek részt a találkozón
A rendezvény abból a szempontból is példaértékű volt, hogy a résztvevők között az állami erdészeti társaságok szakemberei mellett magánerdő-gazdálkodók, erdőtervezők, természetvédelmi szakemberek és erdőökológus kutatók is részt vettek, jelezve, hogy téma összefogja az erdők jövője érdekében dolgozó feleket.
Ripszám István, az eseménynek otthont adó Mecsekerdő vezérigazgatója kijelentette: látjuk, hogy az erdőkkel kapcsolatban társadalmi paradigmaváltás zajlik. Elszántak és eltökéltek vagyunk ebben az elhívásban, nem tehetjük meg, hogy érdektelenséget mutatunk, vagy elodázzuk a problémák megoldását. Mindenképpen időszerű az ökoszisztéma-szolgáltatás teljeskörűségét biztosító erdők szerkezetének, kezelésének átgondolása, ennek kiváló színtere és lehetősége a Mecsekerdőben is egyre nagyobb területen folyó örökerdő-gazdálkodás.
Forrás: Mecsekerdő
Összeállította: Barna Ferenc
