Még nincs ősz, de már 100 milliárd a kár a mezőgazdaságban

A 2025-ös év még be sem ért az őszbe, de a magyar mezőgazdaság már most több mint 100 milliárd forintos veszteséget szenvedett el. A károk hátterében két markáns tényező áll: az április-májusban bekövetkezett súlyos fagyok, valamint a július-augusztusban tomboló hőhullámok, aszályok és viharok. A kertészeteket elsősorban a tavaszi fagykárok, a szántóföldi növénytermesztést pedig a forró, csapadékmentes nyár sújtotta.

Tavaszi fagyok: drámai veszteség a gyümölcsösökben

Az április eleji –4 és –8 °C közötti éjszakai fagyok az ország gyümölcstermesztő területeinek 90 százalékát érintették. Az őszibarack és a kajszi esetében sok helyen teljes terméskiesést okoztak a korai fajtáknál. Az országos őszibaracktermés 70–80%-kal marad el a szokásos mennyiségtől, a várható termés mindössze 5–8 ezer tonna, szemben a tavalyi 26 ezer tonnával – ez az elmúlt negyedszázad legrosszabb eredménye.

A kajszi termésmennyisége is alig érte el a 7,3 ezer tonnát, ami a 2024-es eredmény negyedének felel meg. A meggy betakarítása ugyan befejeződött, de az országos átlagtermés hektáronként 3,9 tonnára csökkent, ami közel 27%-os visszaesést jelent a tavalyihoz képest.

Nyári aszály és hőstressz: veszteség a szántóföldeken

A tartós hőség és a július–augusztusi aszály jelentős károkat okozott a kapásnövényekben. A kukorica, a napraforgó és a szója egyaránt megsínylette a 35–40 °C-os hőhullámokat, különösen Délkelet-Magyarországon. A műholdas felvételek alapján Magyarország a leginkább érintett országok közé tartozott a régióban.

A kukorica számára az ideális hőmérsékleti tartomány 24–30 °C. A virágzáskori tartós 35 °C feletti hőmérséklet, sőt a 40 °C fölötti órák sterilitást okoznak, ami súlyos terméskiesést eredményez. A magyar termelők szerint a hozamcsökkenés 30–40%-os is lehet.

Kukorica: 4 millió tonna körül a reális kilátás

Az idei évben a kukoricaterület mintegy 750 ezer hektár, de a termés mennyisége várhatóan 4 millió tonna körül alakul – jóval elmaradva az átlagos szintektől. A Stratégie Grains adatai szerint Magyarországon 2025-ben mindössze 4,1 millió tonna kukoricatermés várható, ami 23%-os visszaesést jelent. A hektáronkénti hozam 4–5 tonna között lehet, ami gyengébb a tavalyi 6 t/ha eredménynél, bár kedvezőbb, mint a 2022-es aszályév tragikus 3,4 t/ha-ja.

A növényvédelmi kockázatok fokozódnak: már most megjelent a fuzárium-fertőzés, és szakértők szerint augusztus végétől az aflatoxin is súlyos problémát jelenthet.

Napraforgó: egyre kritikusabb helyzet

Az Alföld gyengébb adottságú területein a napraforgó is szenved az aszálytól. Hektáronként sok helyen már az 1–1,5 tonnás termésátlag sem biztos, ami a jelenlegi 200 ezer forintos felvásárlási ár mellett sem fedezi a költségeket. Ezért sok gazda kármentő betakarításba kezdett, gyakran a tervezettnél egy héttel korábban. Az országos össztermés így várhatóan 1,8 millió tonna körül alakul, ami alatta marad az elmúlt évek szintjének.

Szója: a stabil kivétel

Ahogy nemrég ismét írtunk róla, a szójatermesztés idén is nyereséges lehet. Bár a várható termés 150–160 ezer tonna, ami kissé elmarad az elmúlt évtized átlagától, az országos hozam 2,3–2,4 tonna/hektár körül alakulhat. A tavaszi növények halmazában átlaghozamra is ez a növény szenvedi el arányosan a kisebb veszteséget. A támogatási rendszer és a stabil piaci kereslet miatt a szója jövedelmező marad, szemben a kukorica nagyobb és napraforgó kisebb kieséseivel.

Kilátások: ősz előtt is súlyos mérleg

A 2025-ös év mérlege már most tragikus a magyar mezőgazdaság számára: a 100 milliárd forintot meghaladó kár még tovább növekedhet a kukorica és napraforgó betakarítása során. A kertészeti ágazatot a tavaszi fagyok, a szántóföldeket a nyári aszály, a hőstressz és a viharok sújtották.

Az ősz még hátravan, de az év már most a klímaváltozás legsúlyosabb figyelmeztetései közé tartozik: a szélsőséges időjárás minden ágazatot elért, és a gazdák csak kevés kivétellel – mint a szója – számíthatnak nyereségre.

Agrárágazat Tudástár

Hőstressz a növénytermesztésben – A hőstressz a növények fejlődését súlyosan befolyásoló élettani állapot, amely akkor lép fel, ha a hőmérséklet tartósan meghaladja az adott faj optimális tartományát. Kukoricánál például a 35 °C feletti tartós meleg, különösen a virágzás időszakában, sterilitást okozhat, ami drasztikus terméskieséshez vezet. A hőstressz tünetei közé tartozik a gyors vízvesztés, a levélszáradás és a szemképződés hiánya. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb hőhullámok komoly kihívást jelentenek a magyar mezőgazdaság számára. Megelőzésére fontos a megfelelő fajta- és hibridválasztás, a vetésidő helyes megválasztása, valamint az öntözési és agrotechnikai módszerek alkalmazása.