Miután a kukorica legalább kétszer annyi öntözést igényel, egy egész térség cirokra vált a vetésforgóban. A magyar mezőgazdaságban is – akárcsak Európában – döntően a stressztűrés miatt fordulnak felé, és nő is a vetésterülete.
Izmir régió gazdái a cirokra váltanak
Törökország égei-tengeri partvidékén, különösen Izmir tartományban a tejtermelő gazdák tömegesen hagynak fel a kukoricaszilázs termesztésével, mivel az évek óta tartó aszály miatt súlyos vízhiány alakult ki. A térség, ahol mintegy 480 ezer tejelő állatot tartanak 30 ezer gazdaságban, korábban évente 3,45 millió tonna kukoricaszilázst állított elő 550 ezer hektáron. A kukorica azonban hét-nyolc öntözést igényel, míg a cirok két-hárommal is beéri, miközben hasonló takarmányértéket biztosít. A gazdák körében ezért gyorsan nőtt az érdeklődés: 2020-ban még csak 28 termelő foglalkozott cirokkal, mára több mint 330, a termőterület pedig 451-ről 6000 hektárra emelkedett. A váltást az állam 75%-os vetőmagtámogatással ösztönzi. A víztározók szinte teljesen kiürültek, a talajvízszint pedig folyamatosan csökken, ezért a modern öntözőrendszerek mellett a cirok adhat életképes választ a tejágazat fennmaradására a régióban.
Miért terjed a cirok Közép-Európában?
A cirok terjedésének hátterében a klímaváltozás és az aszályok súlyosbodása áll, hiszen a növény 30–50%-kal kevesebb vizet igényel, mint a kukorica, és jobban viseli a hőséget. Emellett talajvédelmi előnyei is jelentősek: segít megelőzni az eróziót, javítja a szerkezetet és sokszínűbb vetésforgót biztosít, amely mérsékli a kártevő- és betegségnyomást. Gazdasági szempontból is vonzó, mert alacsonyabb költséggel termeszthető, nem igényel speciális gépeket, és gyengébb adottságú területeken is biztos hozamokat ad. Sokoldalúsága miatt keresett a takarmány-, energia- és élelmiszeriparban, toxinterheltsége alacsony, így különösen értékes a takarmányiparban. Az EU-ban intenzív nemesítési programok futnak, amelyek stressztűrő, helyi körülményekhez adaptált fajtákat hoznak piacra. A termőterület dinamikusan növekszik: 2020 és 2024 között Európában 18–34%-kal bővült, Magyarországon pedig már 35 ezer hektár fölé emelkedett az AKI szerint. (Az októberben esedékes 4. Európai Cirokkonferencia kapcsán a NAK közel 50 ezer hektárt említ – lásd a MezőHír informatív interjúját a világszövetség elnökével!) Mindez együttesen biztosítja, hogy a cirok egyre nagyobb szerepet kapjon a közép-európai mezőgazdaságban.
