Repcematek: meddig éri meg növelni a nitrogénadagot?

Elméletileg elmehetünk a falig, és még ekkor is hasznosulni fog az utolsó műtrágyára fordított forintunk is – a matek szerint. Azért mégis nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogyan reagál a repce a többletnitrogénre, és az elmélet mennyiben fedi a gyakorlatot.

 

repce decemberben
A télből kikerülő repcének szüksége van egy dobbantóra a továbbjutáshoz (fotó: a szerző)

 

A repce minden kilogrammnyi nitrogénre a vegetatív tömeg növelésével, a nagyobb fotoszintetikus felület révén pedig nagyobb terméssel reagál, így elméletben a végtelenségig fokozható az etetése. Valójában egyszer csak a repce is „tele lesz”, és a telítési görbe csúcspontja után már nincs értelme tovább táplálni. Eddig a pontig azonban még anyagilag is megéri kényeztetni a növényt. A gyakorlatban van néhány ok, amiért nem ezt tesszük. Mégis érdemes egy kicsit kísérletezni!

A netet böngészve egészen elképesztő kísérleti eredményekre is ráakad az ember. Egy kínai kutatásban 360 kilogramm(!) nitrogén-hatóanyag kiadásáig mentek el egy hektárra vetítve. Ennek környezeti hatásait most ne firtassuk, tegyük fel inkább a kérdést: meddig hasznosítja egyáltalán a növény a többlettápanyagot? Azután pedig nézzük meg, hogy anyagilag is megéri-e elmennünk eddig a pontig?

Az említett 2014 és 2017 között végzett kínai kísérletből kiderült, hogy a nitrogénmennyiség duplázása 180-ról 360 kilogrammra csak a legkevésbé sűrű (15 növény/m2) állományokban okozott 55 százalékos termésnövekedést, míg a normálnak mondható 45 tő/m2 esetén már semmiféle hatása nem volt az össztermésre. A tőszámsűrítéssel kapcsolatban arra is rájöttek, hogy bár növelik vele a tábláról lehozható termést, de csökkentik az elérhető ezermagtömeget. Egy 2011/2012-es kísérlet szerint ha 60 kg/ha-ról 120 kg/ha-ra emeljük a kivitt nitrogén mennyiségét, azzal szűk egy százalékkal emelhetjük a magok olajtartalmát, a további nitrogénadag viszont csökkenti azt. Ez azért fontos, mert a beltartalmat premizálja a feldolgozóipar, jó lenne tehát az olajszázalékot minél magasabban tartani. Más eredmények szerint 180 kilogramm nitrogénadagnál kezd el romlani a növény szárszilárdsága, és csökkenni a magvak olajtartalma.

 

eredmény alakulása
1. táblázat. Az eredmény alakulása különböző alapáraknál és N-adagnál

 

Nem csak nitrogénből fogyaszt sokat

A nitrogén a vegetatív fejlődés alapeleme. A nagy levélfelület nagyobb produkciós potenciált is jelent, így hozamnövelő. A „testépítéshez” azonban sok káliumra, kalciumra is szüksége van a repcének. A magvak fejlődéséhez és beltartalmuk kialakulásához elsősorban foszfort, ként, bórt, magnéziumot igényel a növény. A nitrogént a nagy fejlődések előtt – csíranövény korban, a kora tavaszi meginduláskor és a virágzás előtt – veszi fel a legnagyobb mennyiségben. A kén fontos szerepet játszik a zsírsavak szintézisében, ezáltal növeli a termésolajtartalmát. A bór a termékenyülésben betöltött szerepe mellett az olajtartalom emeléséért is felelős.

1 tonna repcemag + melléktermék előállításához ennyi tápelemre van szüksége a repcének:

– nitrogén: 55 kg/t;
– foszfor: 35 kg/t;
– kálium: 43 kg/t;
– kalcium: 45 kg/t;
– magnézium: 17 kg/t;
– kén: 8 kg/t.

 

repce virágzás előtt
Mire idáig jutunk, már minden eldőlt (fotó: Horizont Média)

 

Érdemes elmenni a falig!

Tehát magtonnánként átlagosan 55 kilogramm nitrogénigénnyel kalkulálhatunk. Vagyis egy 4 tonnás terméshez 220 kg nitrogénre lenne szükség. A termés elméleti mennyisége természetesen tovább is fokozható. Ha azonban az ábrára pillantunk, azt látjuk, hogy 200 kilogramm felett már alig tudunk hozzátenni az átlagterméshez. Ami ennél is rosszabb: meredeken esik a mag olajtartalma. Mégis, ha utánaszámolunk, még alacsony repceárnál is megérheti elmenni a „falig”. A repce alapára jellemzően 40%os olajtartalomra vonatkozik, felette minden egyes plusz százalék olajtartalomért 1,5 százalék bónusz jár. Tegyük fel, hogy 120 kg-ról 200 kg-ra emeljük a nitrogénadagot abban a reményben, hogy ezzel 0,5 tonnával emeljük a hozamot. (A bajorországi kísérlet konkrétan bő 5 tonnát jelöl 200 kg-nál és 4,5-et 120 kg-nál. Ez magyar viszonyok közt nem igaz, de maradhatunk annál, hogy fél tonnával nő a hozam.) A nagyobb termésszintet 80 kilónyi extra nitrogénnel értük el. Ha ezt egy átlagosan 62 ezer Ft/t árú műtrágyával akarjuk kielégíteni, akkor a hozamemelés hektáronként hozzávetőleg 5 000 forintba kerül. A repce tonnánkénti ára a jelenlegi ártrendek és forintárfolyam alapján 122 000 forinttal számolható júliusra. 200 kg nitrogén kivitele mellett az olajtartalom a 120 kgnál tapasztalt szűk 46,5%-ról alig 44%-ra csökken, vagyis elveszítünk 2,5%-nyi bónuszt a beltartalom miatt. Tehát a mennyiségi növekedéssel nyertünk 61 ezer forintot, miközben a minőségen buktunk 2,5 × 122 000 × 0,015, azaz 4 600 forintot. Így is 56 400 forint áll szemben az 5 000 forintos befektetéssel, azaz hektáronként mintegy 50 ezer forintot nyerünk a kiadósabb nitrogéntrágyázással. Kicsit reálisabb számokkal kalkulálva (lásd táblázat) is azt kapjuk, hogy alacsony árak esetén hektáronként 39 000 forintot nyerünk a többlet ráfordítással, magas árak esetén 48 000 forintot. Szép lenne, ha minden egyes 80 kilogrammos nitrogénadag-emelésre így reagálna a repce, de mint látjuk, nem ezt teszi. 220 kiló felett már szinte semmit nem nő az átlagtermése, miközben az olajtartalma tovább csökken. Feleslegesen terheljük a talajt további nitrogénadagokkal. Ezenfelül a sűrű biomassza „befülled”, a növényi szövetek fellazulnak, és máris megágyaztunk a gombás betegségeknek, szártörésnek. A 200 kilogrammos falig azonban – bármilyen repceár mellett és tisztán számszakilag – megéri elmenni.

 

nitrogénadagok hatása

 

Finomhangolás

62 000 forintos nitrogénműtrágyaárakkal kalkuláltunk, ám egy kiló nitrogén-hatóanyag ára – és a hasznosulása is – másképp alakul az egyes nitrogéntermékeknél. Mivel az ajánlott dózisban lévő nitrogén mennyisége és a műtrágya ára kéz a kézben jár (lásd 2. táblázat), itt nem nyílik nagy tér a költségmegtakarításra. Nagyobb hatása lesz az eredményre annak, hogy

– mekkora csíraszámmal vetettünk (kisebb tőszámnál arányaiban jobban hasznosul a többletnitrogén), – milyen az időjárás,
– szilárd vagy folyékony műtrágyát alkalmazunk-e tavasszal,
– képesek vagyunk-e még a generatív fázis előtt is egy nitrogénadag kijuttatására egy nem perzselő fejtrágya formájában.

Nyerhetünk azon, ha a hozamnövekedés mellett nem hagyjuk leesni az olajtartalmat: kén- és bórtartalmú lombtrágyák alkalmazásával sokat tompíthatunk a beltartalmi veszteségen. Ez muszáj is: minél nagyobb a megcélzott termés, annál több egyéb tápelem juttatásával is számolni kell.

Bármelyik tápelem szűk keresztmetszetté válik, ha elhanyagoljuk! Több kísérlet eredményét egybevetve valahol 45 növény/m2 és 160 kg/ha nitrogén esetén hasznosul a legtökéletesebben a kiadott tápanyag. Ekkor összekapaszkodik, de nem fülled be az állomány, szépen kitelnek a magok, és egy egészséges kompromisszum alakul ki a mennyiség és a minőség között. Más kérdés, hogy anyagilag megérné az is, ha nem kötnénk ilyen kompromisszumot.

 

A legismertebb fejtrágyákkal kivitt N mennyisége
2. táblázat. A legismertebb fejtrágyákkal kivitt N mennyisége (kg/ha)

 

A gyakorlat

Intenzív hibridek esetén az őszi alaptrágyákkal 40 kg, plusz ősszel még 30 kg nitrogénadag is kikerülhet a repcékre. Ez 70 kg nitrogén. Így a tavaszra marad 90 kg a fenti számolás alapján, de intenzív rendszerekben 100–130 kg is kikerülhetne. Csakhogy a talaj tápanyag-ellátottsága és nitrátérzékenysége miatt általában lejjebb kell korrigálni a kivihető tápanyagmennyiséget. Lássuk kicsit részletesebben:

– búza elővetemény hasznosítható N-tartalma: 40 kg (nem biztos, hogy hasznosul),
– őszi komplex műtrágya 400 kg (10%-os N-tartalommal): 40 kg,
– őszi kiegészítő műtrágya 100 kg Pétisó: 27 kg,
– első tavaszi fejtrágya 300 kg Pétisó (vagy Nitrosol): 81 kg,
– második tavaszi fejtrágya 100 kg Pétisó (vagy Nitrosol) 27 kg.

Az összes kiszórt nitrogén 175 kg, ehhez jön maximum 40 kg N az előveteményből. Magtonnánként 55 kg nitrogénigénnyel számolva így reálisan maximum 4 tonnás termést tudunk elérni. A jogszabályi kötöttségek miatt azonban 175 kilogrammot sem adhatunk ki egy jól ellátott csernozjom talajon. Így Magyarországon sehol nem célozható meg 4 tonnánál nagyobb termés. Eközben a legújabb hibridek terméspotenciálja a 6-7 tonnás eredményt is lehetővé tenné. Vagyis a termelési előírásokba jóval hamarabb beleütközünk, mint a repce biológiai határaiba, vagy akár a pénztárcánk szabta korlátokba.

 

Gönczi Krisztina

 

agrár átlagtermés hasznosul hozam kiad kiszór kivisz megéri mennyi mezőgazdaság nitrogén nitrogénadag olajszázalék olajtartalom repce tápelem
..