A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Somogy vármegyében kéknyelv-betegség jelenlétét erősítette meg. A vizsgálatok két nagylétszámú, de egy tartási helyen nevelt, ezért járványügyi egységet képező szarvasmarha-állományból származó mintákban mutattak ki PCR-pozitivitást. Az állategészségügyi hatóság a telepen azonnal megfigyelési zárlatot rendelt el.
Tünetek és laboreredmények
Ennél a betegségnél húshasznú szarvasmarhákban általános vírusfertőzésre utaló tünetek jelentkeztek: bágyadtság, magas láz és orrfolyás. Mivel a klinikai jelek mellett a laborvizsgálat is igazolta a vírust, az uniós szabályozás szerint ez hivatalos kitörésnek minősül. A Nébih laboratóriuma megállapította, hogy a vírus a 3-as szerotípusba tartozik.
Vakcinázással megelőzhető
A kéknyelv-betegség ellen vakcina rendelkezésre áll, így a védekezés lehetséges. Bár a betegség Európa-szerte jelen van – az Európai Unió 21 tagállamában is előfordul –, a vakcinázott állatok kereskedelme engedélyezett. Ugyanakkor bizonyos, úgynevezett harmadik országok kereskedelmi korlátozásokat alkalmazhatnak.
Nem jelent élelmiszerbiztonsági kockázatot
Fontos hangsúlyozni, hogy a kéknyelv-betegség nem jelent veszélyt az emberekre. A vírus állatról emberre nem terjed, és a fertőzött állatokból származó élelmiszerek sem jelentenek kockázatot.
Hazánkat már tavasz óta fenyegeti a kéknyelv-betegség betörése. Az ausztriai helyzetről ebben, egy hazai gazdaság tapasztalatairól ebben a cikkeben írtunk.
forrás: Nébih
Agrárágazat Tudástár – Kéknyelv-betegség
A kéknyelv-betegség (Bluetongue) egy, elsősorban kérődző állatokat – például szarvasmarhát és juhot – érintő, vírusos eredetű betegség, amelyet szúnyogszerű csípőszúnyogok (Culicoides fajok) terjesztenek. A fertőzés lázat, bágyadtságot, orrfolyást, nyálzást és a nyálkahártyák duzzanatát okozhatja, súlyos esetben akár elhullással is járhat. A kórokozónak több szerotípusa ismert (Somogy vármegyében most a 3-as típust mutatták ki), ami megnehezíti a védekezést. A betegség ellen vakcinázással lehet megelőző védelmet kialakítani, és ez az állatok kereskedelmét is biztonságosabbá teszi. Bár a kéknyelv-betegség komoly állategészségügyi és kereskedelmi kockázat, emberre nem veszélyes, élelmiszerbiztonsági kockázatot nem jelent.
