Beszédes jelentés, versenyképes a hazai takarmánygyártás

Jelentős mennyiségen tovább javult a hazai takarmánygyártás külkereskedelmi pozíciója tavaly – írja az AKI friss jelentése. A hazai mezőgazdaságnak is több takarmányt gyártottak, mint 2023-ban.

A takarmánygyártás fele baromfira dolgozik

Magyarországon 2024-ben a keverőüzemek 3,8 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket gyártottak, ami 4,1 százalékos növekedés 2023-hoz képest – írja az Agrárközgazdasági Intézet. A termelés közel felét a baromfitápok adták: részarányuk 48,3 százalék (1,84 millió tonna). A sertéstáp 1,391 millió tonna, a szarvasmarha-táp 471,9 ezer tonna volt. A baromfiágazaton belül a brojlertáp mennyisége 5,1 százalékkal, a kacsatáp 10 százalékkal bővült; visszaesett a tojó (–3,5 százalék), a liba (–16,8 százalék) és a pulyka (–10,7 százalék) takarmány. A sertéstáp-előállítás +10,3 százalék, a szarvasmarha-táp +2,3 százalék volt éves alapon. A baromfitápokon belül a struktúra: 49,1 százalék brojlertáp (~901 ezer tonna), 19,4 százalék tojó (~356 ezer tonna), 13,6 százalék kacsa, 4,6 százalék liba, 13,3 százalék pulyka és egyéb. A teljes 2024. évi takarmánygyártásból a sertés 36,6 százalék, a szarvasmarha 12,4 százalék részesedett; a juh és egyéb kérődzők együtt 0,8 százalék, a haltáp + egyéb (ló, nyúl, vad stb.) együtt 1,9 százalék (~70 ezer tonna).

A piaci koncentráció mérsékelt: az 5 legnagyobb gyártó a volumen 33 százalékát (1,25 millió tonna) adta 2024-ben (2023-ban ez 33, 2022-ben 35, 2021-ben 34,5 százalék volt). Telephelyi bontásban az 5 legnagyobb üzem a teljes mennyiség 22 százalékát (827 ezer tonna) állította elő.

Gabonák, fehérjenövények, kiegészítők

Alapanyag-mix 2024-ben (a 3,8 millió tonnához felhasználva): 2,3 millió tonna gabonaféle (61 százalék), 529 ezer tonna fehérjenövény és származék (14 százalék), 314 ezer tonna olajosmag és származék (8,3 százalék). Feldolgozóipari melléktermékekből: DDGS 85,5 ezer tonna, malomipari 123 ezer tonna, söripari 20 ezer tonna, cukoripari 22 ezer tonna; CGF/CGM bekeverés a statisztikában durván 31 ezer tonna (a tényleges felhasználás ennél magasabb lehet, különösen szarvasmarhánál, közvetlen keverőkocsi-adagolással). Zsírok/olajok: 52,3 ezer tonna (1,4 százalék); koncentrált fehérjehordozók: 8,7 ezer tonna (0,2 százalék); ásványi anyagok: 102,1 ezer tonna (2,7 százalék); takarmánykiegészítők és koncentrátumok (premix, enzimek, szerves savak stb.): 120,8 ezer tonna (3,2 százalék).

Átlagos receptúrák 2024-ben: a baromfitápokban gabona 62 százalék, fehérjenövény 18 százalék, olajosmag 7 százalék, feldolgozóipari melléktermék ~5 százalék (legalacsonyabb arány), kiegészítők/koncentrátum ~2 százalék volt. A sertéstápokban gabona 69 százalék, fehérjenövény bő 8 százalék, feldolgozó melléktermék 8,3 százalék, olajosmag 5,5 százalék, kiegészítők/koncentrátum 4,0 százalék, zsírok/olajok 0,8 százalék arányban voltak. A szarvasmarha-abrak alakulása: gabona 38,2 százalék, fehérjenövény 13,1 százalék; magasabb az olajosmag (18,7 százalék) és a melléktermék (15,5 százalék) aránya; kiegészítők/koncentrátum 5 százalék (a legmagasabb a három közül).

Így alakultak az árak és a külkereskedelem

A PÁIR megfigyelési körében a takarmánykeverékek értékesítési ára szinte minden fő kategóriában csökkent 2023-hoz viszonyítva; egy kategóriában a mérséklődés meghaladta a 10 százalékot. Negyedéves lefutás: kiegyenlített, az egymást követő negyedévek közötti változás 4 százalék alatt; 2023-ban ezzel szemben magas bázisról folyamatos csökkenés volt látható.

2024-ben a haszonállat-takarmányokat és kapcsolódó készítményeket magába foglaló termékcsoport exportértéke 222,3 millió eurót tett ki, ami értékben 3,4 százalékos bővülés az előző évhez képest, miközben a kivitt mennyiség közel 23 százalékkal nőtt. Az import értéke 144,6 millió euró volt, így a külkereskedelmi egyenleg 77,7 millió euró többletet mutatott. Ez tehát azt jelenti, hogy 2024-ben értékben szerény, mennyiségben erős exportbővülés látható, miközben az importérték jóval az export alatt maradt. A többlet főként regionális (Kárpát-medencei) relációkban képződik, ami a magyar keveréktakarmány-ipar versenyképességét jelzi. Ugyanakkor azt is, hogy a fő partnerek révén továbbra is regionális függésben van az ágazat.

Lásd még ezt a cikkünket: Újabb katasztrofális év, alig marad exportra kukoricánk.

Agrárágazat Tudástár – Takarmánygyártás külkereskedelme

A hazai takarmánygyártás külkereskedelme 2024-ben értékben mérsékelten, mennyiségben viszont jelentősen bővült. A keveréktakarmányok exportja közel 23%-kal nőtt, miközben az import jóval elmaradt az export értékétől, így 77,7 millió eurós többlet keletkezett. A növekedés főként regionális relációkban zajlott, ami a magyar keveréktakarmány-ipar versenyképességét, valamint a baromfi- és sertéstápokra épülő stabil termelési hátteret mutatja.