A magyar Alföld ma már nem „csak” aszályt él át, hanem tartós vízvesztést. A károk több mint egyharmada e régiókból érkezett az elmúlt években. A jelenség mélyén már nem egy rossz nyár, hanem a táj vízmérlegének tartós elbillenése áll. Magyarország történetében először nem öntözésre, hanem vízmegtartásra vásároltunk vizet Romániától.
Métereket süllyedt a talajvízszint
A döntés vélhetően kényszerű opció egy gyorsan záródó kockázati ablakban. Hubai Imre, az Agrárminisztérium államtitkára szerint az Alföld gazdáin a tájban tárolt vízkészletek növelése segít a legtöbbet — mert a felszín alatti vizek látványosan visszahúzódtak: 81 ezer km²-en 2–3 métert süllyedt a vízszint, s ez már a talaj termőképességét ássa alá. Az állapot nemcsak agrár-, hanem társadalmi-gazdasági kockázat is. Ha a gyökérzóna kiszárad, a termelés hullámzik, a jövedelmezőség ellehetetlenül, a vidéki megélhetés költségkockázata kiszámíthatatlanná válik.
A táj mint tartály – nem szlogen, hanem technológia
A „Vizet a tájba” program eddig több mint 1 milliárd m³ vizet fogott meg országszerte, bő 300 beavatkozással és 4,7 milliárd forint kormányzati forrással, ezernél több ember munkájával. Békés vármegyében a bihari résztől a Maros hordalékkúpjáig közel 30 beavatkozás történt; a gazdák maguk is ajánlottak fel mélyfekvésű területeket ideiglenes elárasztásra. A Koplaló-holtág például 400 ezer m³ friss vizet kapott, és a megugró párafelhőzés helyi csapadékválaszhoz segített — a táj, ha vizet kap, visszabeszél.
A cél világos: „visszanedvesíteni” az Alföld talajait. Sekély tározók, holtág-revitalizáció, csatornák visszaduzzasztása és a harmadlagos vízművek reaktiválása. Ezek az agrohidrológiai eszközök lassítják a lefolyást, mintegy „lehorgonyozzák” a talajvizet, növelik a harmatképződést, és stabilizálják a gyökérzóna nedvességét. A gazdáknak ez jobb kelést, kisebb hősokkot, kiszámíthatóbb termést jelent.
Precedens: víz Romániából — vízmegtartásra
A Békés megyei Battonyán, az úgynevezett Száraz-ér feltöltése után tartott helyszínbejáráson elhangzott: hazánk történetében először fordul elő, hogy Romániától kell vásárolnunk a szükséges mennyiséget. A durván 70 km hosszú Száraz-érbe két forrásból pótolták a vizet: Romániából 1 millió m³ érkezik (40–44 millió forintért; ebből 600 000 m³ már be is folyt), a Maros felől pedig 25 ezer m³ friss víz érkezett Földeák térségéből. A teljes beavatkozási csomagra 54 millió forint jutott, az Országos Vízügyi Főigazgatóság emellett 30 millió forintot különített el a Száraz-ér kotrásának és rehabilitációs tervezésének megkezdésére.
Ütemterv: felmérés, tervezés, pénzügy
A beavatkozások idén nem állnak meg a szimbolikus helyszíneknél. Az államtitkár szerint november végéig felmérik a településhatárokban futó harmadlagos vízműveket és csatornákat; január elejére elkészülnek a műszaki tervek akár több ezer kilométernyi szakasz rendezésére, februárban pedig a pénzügyi igény is a döntéshozók előtt lesz. Ezzel párhuzamosan jön egy új támogatási konstrukció, amely a vízmegtartást premizálja: gyengébb termőhelyeken vizes élőhelyek helyreállítását és a talajvízkészletek feltöltését támogatja — a mezőgazdaság ellenállóképességének helyreállítása érdekében.
(forrás: AM)
Agrárágazat Tudástár – Vízmegtartás az Alföldön
A vízmegtartás célja nem az öntözés, hanem a táj természetes vízháztartásának helyreállítása. A sekély tározók, holtág-revitalizációk és csatorna-duzzasztások segítségével lassítják a vízlefolyást, növelik a talajvízszintet és a gyökérzóna nedvességtartalmát. Magyarország történetében először Romániától vásároltak vizet vízmegtartási célra, hogy megakadályozzák az Alföld további kiszáradását.
