Disznóság, de sajnos okkal alacsony a magyar kukorica ára

Rossz volt a termés, importra szorulunk kukoricából, gyenge volt az év Romániában is, drága a lengyel áru -mégsem akar emelkedni a piacképes magyar kukorica ára. Ellentmondásos a helyzet a mezőgazdaságban – íme, néhány magyarázat.

Másnak sincs sok, mégis olcsó…

2025-ben Magyarországon meglepően gyenge a kukorica ára annak ellenére, hogy a betakarított mennyiség 4 millió tonna alatt maradhat, ami nagyjából 13%-kal elmarad a tavalyitól és 27%-kal a tízéves átlagtól. A kínálati oldalt nemcsak hazai, hanem regionális gyengeség is terheli: Romániában az év eleji rekordvárakozások után az aszály a terméskilátásokat 6 millió tonna alá vágta vissza (1,9 millió hektár, –14 százalék, 3,2 tonna/hektáros hozam: 5,8 millió tonna, ami –13 százalékos kibocsátás). A kivitel reális sávja 3–4 millió tonna, miközben a termelői ár ott is csak 77–80 ezer forintnak megfelelő lej körül alakul. Ukrajna az EU kukoricaimportjának fő forrása maradt (a 2024-es beszállítások mintegy kétharmada onnan jött), de június 6-tól az év végéig szűk, 380 ezer tonnás vámmentes keret szab határt a közösségi piaci beáramlásnak. Ennek ellenére az ukrán referenciák sem húzzák fel a magyar árat: a termelői -ár kb. 65 ezer forint/tonna, a Fekete-tengeri FOB 73–77 ezer forint/tonna körül mozog, lényegében egy helyben toporogva.

A lengyel ár sem húzza a miénket

A paradox helyzetet az árképzési viszonyítási pontok és a kereskedelmi logika magyarázzák. A magyar piac az Euronext–CME pároshoz van kötve: a decemberi amerikai határidő 161,5 USD/tonna (kb. 55 ezer Ft/t), Párizsban a novemberi jegyzés 183,5 euró (kb. 72 ezer Ft/t), vagyis a kontinens irányadó piaci ára eleve alacsonyan szabja meg az árplafont. Ehhez igazodik a hazai fizikai ár: az itthoni átlag most 73 ezer forint körül jár, ami nagyjából a francia szinttel egyezik, és 2023 óta az EU legalacsonyabbjai között van. Eközben a lengyel árak jóval magasabbak: 880–950 PLN/tonna (régiótól és minőségtől függően), ami nagyjából 83 ezer forint/tonna körüli sávot jelent, vagyis a magyar feldolgozónak nem éri meg onnan pótolni. Ám érdekes módon a drágább lengyel szint sem húzza fel a magyar árat, mert a hazai keresleti oldal (takarmány-, keményítő-, etanolipar) elsősorban a Párizs–Fekete-tengeri paritásokból számol, nem a lengyel belső piacból.

A térségben Szerbia is 80 ezer forint/tonna körüli termelői -árral üzletel, 4,45 millió tonnás termés mellett 0,9–0,95 millió tonna exporttal; ez segíthet ugyan a magyar importpótlásban, de nem árfelhajtó tényező: a Duna-parti paritások és a fuvarköltség együtt is a párizsi jegyzéshez „ragasztják” az itthoni szinteket.

Tovább hűti az árakat, hogy a hazai minőség vegyes: a nedvesség, a tisztaság- és a beltartalmi levonások sok gazdaságban erodálják a fizikai ár alapját. Közben a nedves kukoricát 71–74 ezer forintért veszik — ez lefelé húzza a szárított tételek alkuerejét is.

Keletről-nyugatról érezhető a nyomás

Ahogy említettük, a román exportkapacitás idén látványosan kisebb a megszokottnál, de az ország még így is 3–4 millió tonna kivitelre lehet képes, s ha minőségben megfelelő tételek jelennek meg a konstancai csatornán, az EU-belső kereslet egy részét ott köti le, ami mérsékli a magyarországi spot felhajtó erőt. Az ukrán vámmentes keret ugyan szűk, de az ukrán FOB-szint és a Fekete-tengeri logisztika továbbra is referenciát ad a kontinensnek, és a november elején érkező első amerikai szállítmányok is rögzítik a „globális talpat”: ha az USA idei exportja valóban 24 millió tonna fölé fut, a szűk európai kínálat ellenére sem drágul „szabadon” a kukorica az EU-ban.

A tavalyi ár alatt vagyunk

Mindez oda vezet, hogy Magyarországon a jelenlegi 73 ezer forintos átlagár 5%-kal a tavalyi ilyenkori szint alatt van, miközben az ország össztermése 4 millió tonna alá csúszik. Nominálisan volna mozgástér a 80–82 ezer forintos termelői árszintig (különösen, ha a román és szerb paritások feljebb kúsznának), de az exportár-horgonyok, a minőségi levonások és a logisztikai-pénzügyi kényszerek „lenyomják” a hazai piacot. Ha a száraz szem ára nem közelíti meg ezt a sávot, a mostani termésszintek mellett a termőterület mintegy 75%-án veszteséges marad a kukoricatermesztés — még úgy is, hogy a régióban több helyen rosszabb a termés, és Lengyelországban lényegesen magasabb a termelői ár (szállítás nélkül).

Agrárágazat Tudástár: kukorica ára – gyenge termés és regionális kínálatszűke ellenére alacsony a magyar kukorica ára, mert az Euronext- és Fekete-tengeri jegyzések „lehorgonyozzák” a piacot.