A szója az elmúlt években egész Közép-Európában látványosan teret nyert, és ma már nemcsak a hagyományos termelő országokban, hanem Németországban is egyre komolyabb szereplő. Hazánkban és térségében is nő a szójatermesztés területe, jelentősége.
Kisebb hozammal is több termés
A szója mint pára- és melegigényes fehérjenövény sikerének hátterében egyszerre áll a klímaváltozás, a nemesítés fejlődése és a piacok fehérjeéhsége. Míg 2015-ben a szójatermesztés még alig volt jelen a német mezőgazdaságban, mára több mint 43 600 hektáron vetik, és a terület 2025-re 8%-kal nőtt. Az idei, mintegy 134 300 tonnás termés – bár az átlaghozam 3 tonna/hektár alá csökkent az előző évi 3,2-ről – mégis új rekordot hozhat: a vetésterület folyamatos bővülése ellensúlyozza a hozamcsökkenést. A német termelés döntő része továbbra is Bajorországban (az országos mennyiség 57%-a) és Baden–Württembergben (18%) zajlik, ahol a kedvező éghajlat és a növekvő kereslet stabil alapot ad a terjeszkedéshez.
Nagy az ipar szójaigénye
A szója iránti igényt a takarmányipar táplálja: Németország évente több mint 3,6 millió tonna importszóját vásárol, így az UFOP szerint a hazai termelés növelése nemcsak gazdasági, hanem ellátásbiztonsági szempontból is stratégiai kérdés. A hüvelyesek emellett fontos szerepet játszanak a vetésforgó diverzifikálásában és a talaj termékenységének fenntartásában, ezért az ágazat jövője szempontjából kulcskérdés, hogy a szójatermelés továbbra is részesüljön a Közös Agrárpolitika (KAP) termeléshez kötött támogatásaiban.
Nálunk és régiónkban is nő a jelentősége
Magyarországon és környezetében szinte mindenhol dinamikusan nő a szója vetésterülete. 2024-ben Ukrajnában 7,5%, Romániában 2%, Szerbiában 4,3%, Ausztriában és Horvátországban 6%, míg Szlovákiában 3% volt a növekedés mértéke. Hosszabb távon a bővülés még látványosabb: Szerbiában 18%, Bosznia–Hercegovinában 40%, Ukrajnában pedig 34%-kal nőtt a vetésterület az elmúlt hét évben. A régiós trendek tehát egyértelműen azt mutatják, hogy a szója stabilan erősödik a kontinens agrárstruktúrájában. Magyarország sem maradt ki ebből a folyamatból: 2024-ben történelmi rekordot döntött a hazai vetésterület, elérve a 112 ezer hektárt, 2025-ben pedig bő 90 ezer hektáron termesztették a növényt. Az EU becslése szerint 2,26 tonnás hektáronkénti hozammal számolva ez nagyjából 200 ezer tonna össztermést jelent. Bár ez a mennyiség az elmúlt öt év átlagát meghaladja, a német 3–3,2 t/ha átlaghozamhoz képest még jelentős a lemaradás. Ez többek közt a technológiai fejlesztések, a fajtaválaszték és -választás további javításának szükségességére utal.
A klíma melegedése, a fajták alkalmazkodóképességének javulása és a piac fehérjetartalmú növények iránti növekvő igénye együttesen azt vetítik előre, hogy a szója a következő években is egyre meghatározóbb szerepet tölt majd be a közép-európai mezőgazdaságban. A termeléshez kötött támogatások EU-támogatás, a feldolgozói kapacitások bővülése és a régiós tapasztalatcsere kulcsszerepet játszhat abban, hogy a magyar gazdák is közelebb kerüljenek az európai hozamszintekhez.
Agrárágazat Tudástár: Szójaterület-növekedés Európában – A szója vetésterülete Németországban, Magyarországon és a régióban is bővül, amit a klímaváltozás, a fehérjenövények iránti kereslet és a KAP-támogatások erősítenek. A német hozamokhoz képest a hazai termelés még fejlődési potenciált rejt.
