Erőteljesen fékez, „hűl” a hazai mezőgazdaság – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet első félévet értékelő jelentéséből. Az utóbbi évek folyamatos lassulása tovább tart: sokkal kevesebb beruházás, fejlesztés valósul meg – a jelentős EU-s és állami támogatások, a kamatcsökkenés ellenére a szereplők kivárnak. A jelek szerint tartós lemaradásban van a magyar mezőgazdaság.
Kisebb kamat sem generál beruházást
Az első félévben érezhetően „lehűlt” a beruházási kedv a mezőgazdaságban. Ennek közvetett jele, hogy a teljes agrár hitelállomány 5,4%-kal 1014 milliárd forintra csökkent június végére, és ezen belül az egyéni gazdaságok beruházási hitelei is mérséklődtek (–1,2%, 249 milliárd forint). A társas vállalkozásoknál a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek visszaesése húzta lefelé az állományt (–6,7%, 642 milliárd), ami szintén a fejlesztési és készletfinanszírozási ciklusok óvatosabbra váltását jelzi. Bár a lízingpiac élénkült (több szerződés, nagyobb tőkekintlévőség), és a kamatszintek összességében csökkentek (a piaci devizahitelek kamatesése több alágazatban meghaladta a forinthitelekét), ez egyelőre nem fordult át széles körű beruházási hullámmá. Röviden: a beruházások általánosan fékeződtek, miközben célzott, gép- és eszközoldali korszerűsítések lízingen keresztül megjelentek.
Visszafogott hitelfelvétel
A hitelfelvételek képe vegyes, de a mérleg nyelve inkább visszafogottság felé billen. A teljes agrár hitelállomány csökkenése mellett az egyéni gazdaságok tartozása 3,9%-kal apadt (372 milliárd), és új hitelből is kevesebbet vettek fel, mint egy éve (–2 milliárd Ft). A társas vállalkozásoknál ugyan nőtt az új hitelfelvétel volumene (+6 milliárd), de ez nem ellensúlyozta az állomány apadását. A garantált (állami kezességgel támogatott) hitelek korábbi dinamikus növekedése megtorpant: a teljes garantált állomány gyakorlatilag stagnált az elmúlt évben. Összességében tehát a hitelkereslet nem tágult: a kamatcsökkenés ellenére a szereplők kivárnak, és a finanszírozási mixben nagyobb szerepet kap a lízing, illetve a forgóeszköz-optimalizálás.
Romló hitelportfólió
A szektor pénzügyi kondíciója az első félévben inkább gyengült, mint erősödött – még ha nem is drámaian. (Lásd ezt a cikkünket: Nagyot nyílt az agrárolló, elszivárog a termelők jövedelme.) A hitelportfólió minősége romlott (NPL mutatók összességében rosszabbak), bár fontos enyhítő körülmény, hogy két nagy alágazatban – szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés – éppen javuló nemteljesítési arányokat mértek. A likviditási oldalt erősítette a támogatások jelentős beáramlása: június 30-ig 602 milliárd forint kifizetés történt (ebből 55,5% uniós, 44,5% hazai forrás), és ezen belül a vidékfejlesztési/halászati programok adták az összeg felét (51,1%-kal, 307+ milliárd Ft), míg a közvetlen kifizetések 230,6 milliárd forintra rúgtak. Emellett az agrárkárenyhítési kifizetések 29,8 milliárd forinttal segítették a 2024-es időjárási károk kompenzálását. Ezek a transzferek átmenetileg tompították a pénzügyi feszültséget, de nem indítottak el széles körű hitelbővülést.
Az élelmiszeripar élénkebb
Érdemes külön kezelni az élelmiszeripart: itt a hitelállomány 0,5%-kal 709 milliárd forintra nőtt, és a társas vállalkozások új hitelfelvétele 42,5 milliárd forinttal meghaladta az egy évvel korábbit. Vagyis a feldolgozói oldal – bár a kedvezményes hitelek aránya alacsonyabb (37,5%) a mezőgazdaságéhoz képest – óvatos bővülést mutat. Ezt az is jelzi, hogy a legtöbb hiteltípusnál csökkentek a kamatok (különösen devizában), miközben a hosszú lejáratú forintkamatok néhány alágazatban még emelkedtek. A kockázati profil összességében itt is javult: több hiteljellemzőnél kedvezőbb NPL-értékek látszanak, mint egy évvel korábban.
Tartós lemaradás a hazai agráriumban
A magyar mezőgazdaság – a régió más agráriumaihoz képest – lemaradását jelző kimutatások nem újkeltűek. Míg ma már a közvetlen támogatások mértéke szinte azonos az EU többi országával, a hazai agrárium költséghatékonysága mégis rosszabb, mint az EU átlagáé. A magyar mezőgazdasági üzemek általában 1 euró kibocsátást 65 eurócentből állítottak elő, ezzel szemben az EU-átlag 59 eurócent. A legnagyobb lemaradás e szempontból az állattartó és az ültetvényes gazdálkodóknál tapasztalható – összegzi az Agrárközgadasági Intézet 2022-as évet elemző jelentése.
A mezőgazdaság pénzügyi pozíciója 2025 első félévében inkább gyengült (hitelállomány-csökkenés, portfólióromlás), a beruházások széles körben visszafogottak, a hitelkereslet összességében mérséklődött. Kivételt az élelmiszeripar jelent, ahol visszafogott bővülés és aktívabb új hitelfelvétel látszik. A kamatkörnyezet javulása és a jelentős támogatási kifizetések rövid távon párnát adnak, de önmagukban nem fordították meg a beruházási ciklust – ehhez stabilabb piaci kilátásokra és kiszámíthatóbb cash-flow-ra lenne szükség a gazdaságok oldalán.
Az ágazatban talán az reménykeltő most, hogy az EU-s közös agrárpolitika (KAP) kettes pilléres beruházási támogatásai közül négy terület különösen nagy az érdeklődés – írtuk nyár végén. A kis- és nagy állattartótelep-fejlesztések, valamint a kis- és nagy élelmiszeripari beruházások. Ezek a pályázatok 2024-ben kerültek kiírásra, és céljuk, hogy pótolják az elmúlt évek elmaradt beruházásait, erősítve a versenyképességet mind az állattartásban, mind az élelmiszeriparban.
Agrárágazat Tudástár
Agrárberuházások visszaesése – Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a magyar mezőgazdaság beruházási aktivitása tovább csökkent, noha a kamatszintek mérséklődtek és a támogatási kifizetések rekordszintet értek el. Az agrárhitel-állomány 5,4%-kal esett vissza, a gazdák kivárnak, és inkább lízinget, forgóeszköz-optimalizálást alkalmaznak. A beruházások hiánya tartós versenyhátrányt okoz: miközben a támogatási szint uniós átlagú, a hazai költséghatékonyság gyengébb, különösen az állattartásban és az ültetvényes ágazatokban.
