Nemcsak mennyiségben, hanem értékben is súlyos csökkenést szenvedett el a hazai agrárium a gabonák exportjában az első félévben. Ráadásul hatalmas mértékben nőtt a gabonafélék behozatala, ami tovább rontotta a mezőgazdaság külkereskedelmi mérlegét.
Bezuhant az ár, felére-kétharmadára esett a mennyiség
A hazai gabonafélék exportértéke kétharmadára, kivitt mennyisége közel felére csökkent az előző évihez képest – derül ki az AKI friss jelentéséből. A gabonabehozatal volumene 45,2 százalékkal emelkedett, értéke 5,1 százalékkal mérséklődött 2025 első hat hónapjában. Az árucsoport külkereskedelmének aktívuma 589 millió euróra (–38 százalék) csökkent az egy évvel korábbi 944 millió euróról. Ez azért is súlyos az egész hazai (mező)gazdaságra nézve, mert a gabona-árucsoport egyenlege volt a legmagasabb a 24 élelmiszeripari árucsoport között 2025 első fél évében is. A gabonafélék exportárbevételének aránya a teljes agrárexportból 10,6 százalékra csökkent a tavalyi bő 15 százalékról.
A búza és kukorica 40, az árpa 66%-kal esett
A vizsgált időszakban összesen 44 százalékkal kevesebb, 2,5 millió tonna gabonát értékesítettünk a külpiacokon. Ebből a kukorica 923 ezer, a búza 1,3 millió tonnát tett ki. A kukorica exportvolumene 40 százalékkal, a búza kivitt mennyisége pedig 42 százalékkal elmaradt 2025 első fél évében az egy évvel ezelőtti exportvolumentől. Az árpakivitel 174,2 ezer tonna volt, ami 66 százalékkal kevesebb, mint egy éve.
Jobb árakat kaptunk az egyetlen piacon: az EU-ban
A kukorica exportátlagára 20 százalékkal, a búzáé pedig 6 százalékkal volt magasabb 2025 első fél évében, mint a bázisév vizsgált időszakában. A kukorica exportvolumenének 99 százaléka az EU-tagállamokba került, a korábbi évekhez hasonlóan Olaszország számított a legnagyobb vásárlónak, a kukoricakivitel közel kétharmada (583 ezer tonna) került erre a piacra. Volument tekintve további nagy piacunk volt még Ausztria (144 ezer tonna) és Románia (43,5 ezer tonna). A búzakivitel 93,8 százaléka, azaz 1,2 millió tonna irányult az EU-tagországokba, Olaszország és Ausztria bizonyult a legnagyobb vásárlónak 48,4, illetve 23 százalékos részesedéssel. A bázisidőszakhoz képest a németországi búzakivitel 76,6 százalékkal elmaradt, 151,4 ezer tonnát tett ki, ami 11,6 százalékos részesedést jelentett a piacon. A Szlovéniába irányuló búza exportvolumene (53 ezer tonna) 23,5 százalékkal bővült 2024 első fél évéhez képest. Az EU-n kívüli országok közül BoszniaHercegovinába került 48 ezer tonna búza, ami a célpiacok között az ötödik helyen szerepelt. Az árpa exportvolumenének 95 százaléka az EU-ba irányult, Olaszország (53,5 százalék), Ausztria (19 százalék) és Horvátország (7,7 százalék) volt a három legnagyobb vásárló.
Romló mérleg az olajosmagvak piacán is
Az olajos magvak kivitele 3,3 százalékkal 355 millió euróra csökkent, behozatala pedig 3,7 százalékkal 181 millió euróra bővült 2025 első fél évében. Ennek következtében az árucsoport aktívuma 10 százalékkal romlott, 174 millió eurót tett ki, így a nyolcadik legnagyobb külkereskedelmi többletet érte el a megfigyelt időszakban. Az olajos magvak külkereskedelmét a repce- és a napraforgómag határozza meg: az árucsoport exportértékének mintegy háromnegyedét fedte le a két növény 2025 vizsgált időszakában.
A repce exportmennyisége 24 százalékkal visszaesett, értéke szinte nem változott, az exportátlagár 2025 első hat hónapjában 29 százalékkal több volt, mint 2024 első fél évében. A repceexport szinte teljes egészében az EU belső piacára került, ezen belül 39 százaléka (99 ezer tonna) Ausztriába, 32 százaléka (80 ezer tonna) pedig Németországba irányult.
A napraforgó exportvolumene 17 százalékkal, 177 ezer tonnára csökkent 2025 első fél évében, exportértéke a bázisidőszakhoz mérten 2 százalékkal mérséklődött, így az exportárbevétel 127 millió eurót tett ki. A napraforgómag exportja a tizenötödik legnagyobb exportárbevételt eredményezte az agrárkülkereskedelmi termékcsoportok között ebben az időszakban. A napraforgó-kivitel közel 100 százaléka EU-tagországokba irányult, a legnagyobb tételek Csehországba (45 ezer tonna), Olaszországba (34,4 ezer tonna) és Németországba (28 ezer tonna) kerültek.
Kiszorulunk a német piacról
Németország sokáig az első-második legfőbb felvevő-piacnak számított, de 2018-tól kezdve (a 2022-es év kivételével) drasztikus visszaesés volt tapasztalható. A bázisév vizsgált időszakában a napraforgó-kivitel mindössze 5 százaléka (11 ezer tonna) került német piacra. 2025 első fél évében mintegy két és félszeresére emelkedett a kivitt mennyiség, így Németország már csak a harmadik legfontosabb partner, részesedése már nem éri el a 16%-ot. A vizsgált időszakban a szója behozatalának volumene 35,6 százalékkal bővült, a repcéé pedig 24 százalékkal visszaesett a tavalyi év hasonló időszakához képest. A napraforgó importmennyisége 45,9 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, 44 ezer tonnát tett ki, a 18 százalékkal alacsonyabb ár ellenére az import értéke 19,1 százalékkal emelkedett.
Agrárágazat Tudástár
Drámai visszaesés a gabonaexportban – 2025 első félévében a hazai gabonakivitel értéke 40–70%-kal zuhant: a búzaexport 42, a kukoricáé 40, az árpáé 66%-kal esett vissza. A kivitt mennyiség 2,5 millió tonnára zsugorodott, miközben a gabonabehozatal 45%-kal nőtt. Az aktívum 944-ről 589 millió euróra olvadt. Az EU maradt a fő piac (különösen Olaszország és Ausztria), de a német felvevők aránya látványosan csökkent.
