Csökken az állatlétszám és a gazdaságok száma, nőnek a költségek.
A növénytermesztés bővül, az állattartás szűkül
Magyarországon is tükröződik az európai trend. Tavaly például a mezőgazdasági vállalkozói szféra adózás előtti eredménye – az Agrárközgazdasági Kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint – kiemelkedő mértékben nőtt. Ez persze a különféle szakágazatokban nagyon eltérően jelentkezett. A szántóföldi növénytermesztés – különösen néhány alapvető gabonaféle, hüvelyes- és olajosnövény – 54 milliárddal járult hozzá a jelentős, 234 milliárdos bővüléshez. Ugyanakkor a sertéságazat jövedelme 20 milliárddal szűkült. Az állatlétszám itt is inkább csökken, mint nője: míg 2016-ban bő 3 millió, tavaly már csak 2850 ezer példány volt.
A németek évtizedes visszaesést látnak
Németországban már egyenesen a sertéstartás súlyos, döntően szerkezeti válságáról beszélnek. Egyre több állattenyésztő hagy fel a termeléssel, az állatok száma drámaian csökken. A statisztikusok szerint egy éven belül 1900 sertéstenyésztő hagyta abba a termelést; ez 10,1%-os csökkenést jelent. Az állatállomány összeírásának időpontjában még 16 900 sertéstartó farm volt Németországban. A tenyészkocatenyésztők száma 11,1%-kal csökkent, mindössze 5600 gazdaságra. Ezt ismét megerősítik a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) nemrég közölt állatállomány-adatai. Fél év alatt – május és november között 21,33 millióra, azaz 1 millióval, 4,5 százalékkal csökkent a sertéslétszám. Még súlyosabb a kép, ha a tavalyi adatokkal vetjük össze: 2,43 millió állattal, bő 10 százalékkal kevesebb az állat, mint egy éve. Ez azt jelenti, hogy a sertésállomány az 1990-es újraegyesítés óta a legalacsonyabb szintre esett vissza.
Az okok közismertek. Sok gazdaság nehéz pénzügyi helyzetbe került az ugrásszerűen megnövekedett energia-, műtrágya- és takarmányköltségek miatt. A termelői szövetségek azonban a megnövekedett forgalom áradatát és a tervezési biztonság hiányát is felhozzák a nagyszámú működési kiadás okaként. Ugyancsak fontos negatív tényező az afrikai sertéspestis pusztító hatása.
Szerbiában is már csak az importban bízhatnak
Mint arról nemrég beszámoltunk, az ugyancsak nagy hagyományokkal bíró Szerbiában is bajban van a sertéságazat. Déli szomszédunknál bezárják a kis sertéstelepeket, mivel a tenyésztők nem tudnak megélni a termelési költségek emelkedése és a kormány által bevezetett árplafonok miatt. Júliusban a szerb kormány árplafont vezetett be a sertés- és baromfipiacon. A Földművelésügyi Minisztérium azt állította, hogy erre az élelmiszer-infláció visszaszorítása miatt volt szükség. Nyár végére az átlagos ár 260 dinár (2,3 dollár)/kg volt, ami kétszerese az év elejinek, de még ez sem elég a gazdáknak a jövedelmező/önfenntartó működéshez. Az ok természetesen a növekedő takarmány- és energiárakban keresendő. Sokan már politikai szinten is attól tartanak, hogy a veszteségeket a kisebb sertéstenyésztők nem tudják finanszírozni, és Szerbiát elárasztja az import hús.
Dániában valami nem stimmel
Szintén gondban vannak a sertésgazdák a nagy európai kibocsátó országban. Dániában is tömegesen csökkentik a sertésállományok létszámát az állattenyésztők. A dán statisztikai hivatal adatai szerint 2022. október 1-jén összesen csak 11,90 millió sertést tartottak Dániában; ez 1,31 millió állattal, 9,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
