Szigor a szőlőkben, a hegybíró kivágathatja az ültetvényt

Bár október 31-én lezárult az aranyszínű sárgaság elleni országos védekezési és felderítési időszak, a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca továbbra is itt van a dűlőkben. A védekezési szezon vége nem egyenlő a veszély elmúltával, a szabályok betartása a következő hetekben, hónapokban lesz igazán döntő a mezőgazdaságban.

Közérdekű kivágás lehet a vége

Egy a hónap végén elfogadott kormányrendelet friss módosítása kifejezetten azokra az ültetvényekre céloz, amelyek egy teljes vegetációs időszakon át műveletlenül maradnak. Ilyen esetben a hegybíró előbb figyelmeztet: a használónak 7 napja van nyilatkozni, hogy megkezdi a rendeltetésszerű művelést, vagy gondoskodik róla. Ha 14 napon belül sincs előrelépés, a mulasztási bírság után kötelezés jöhet: 60 napon belül ki kell vágni az ültetvényt. Aki a határidőket semmibe veszi, annak közérdekű kivágást rendelhetnek el – a költségek pedig a tulajdonost terhelik. Ez kemény üzenet, de a terjedés megfékezéséhez most a fegyelem a legolcsóbb „növényvédőszer”.

Közben a hegyközségek gyorsabb reagálását támogatja, hogy a növény-egészségügyi veszélyhelyzet megelőzéséhez, elhárításához kapcsolódó beszerzéseik – az uniós értékhatár alatt – mentesülnek a közbeszerzés általános rendje alól.

Nagyot ment a növényvédelmi akció

A most zárult országos akció mérlege figyelemre méltó: a légi kezelések több mint 2000 hektárt érintettek, a laborvizsgálatok folyamatosak voltak, a felderítő drónok pedig mintegy 10 ezer hektárt repültek át. A borvidékeken 200-nál is több szemlecsoport dolgozott, bő 1700 résztvevővel, 8691 hektár ültetvényt átvizsgálva. Ez a mozgósítás nem puszta „kampány”: üzenete, hogy a szakma és a hatóság együtt képes lassítani a fertőzés terjedését – de csak akkor, ha az ültetvényekben nem maradnak lyukak a védelmi pajzson.

Most különösen fontos teendők jönnek!

Ami a kórképet illeti, a Nébih évek óta figyelmeztet: a fitoplazmás betegség a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. Terméshozam 20–50%-os csökkenése, a beteg tőkék számának sokszorozódása, s végső soron teljes tőkepusztulás – ezek már nem elméleti kockázatok, hanem sok borvidék mindennapjai. A Somlón is igazolták a kórokozót; a „tiszta területek” megőrzéséhez összehangolt, gyors intézkedések kellenek. Most különösen fontos a fertőzött tőkék és a télvégi nyesedék megsemmisítése, a nyugalmi időben engedélyezett készítményekkel végzett kezelések, és az ellenőrzött szaporítóanyag használata. Aki újratelepít, ne spóroljon az eredeten – a hibát évekig viseli az ültetvény. A hegybírók, falugazdászok, növényvédelmi felügyelők hálózata készen áll; az állami oldalról cselekvési terv és érdemi költségvetés erősíti a védelmet. A hazai szőlő jövője most azon múlik, hogy ezt a fegyelmet minden parcellán, minden döntésben következetesen érvényesítjük-e.

A témával kiemelten foglalkozik laptársunk, a MezőHír is, érdemes elolvasni ezt a cikket:

Aranyszínű sárgaság: versenyfutás az idővel a szőlőben

Agrárágazat Tudástár: Hegybírói kivágás – Az aranyszínű sárgaság terjedése miatt a hegybíró közérdekű kivágást rendelhet el a műveletlen szőlőkben; a szigorú intézkedések célja a fertőzés megfékezése és a borvidékek növényegészségének védelme.