2025 őszére az aranyszínű sárgaság gyakorlatilag az egész magyar szőlőágazatot fenyegeti. A Nébih adatai szerint a 22 hazai borvidék közül már 21-ben találtak FD-tünetes tőkéket, a felderítés pedig folyamatosan bővíti az érintett települések körét a mezőgazdaságban.
Hatalmas hozamesés várható
A leginkább veszélyeztetett térségek közé a Zalai és Balaton környéki borvidékek tartoznak, de Pannonhalma, Somló, Etyek–Budai, Mátra, Eger, Tokaj, Pécs és Szekszárd környékén is járványügyi intézkedések vannak érvényben. A fertőzött tőkék terméshozama 20–50%-kal eshet vissza, súlyos esetben a tőke elpusztul. A vészhelyzeti terv szerint, ha egy ültetvény legalább 30%-a tünetes, az egész állományt ki kell vágni. A jelenlegi fertőzöttségi kép alapján már az idei évben is komoly termés- és bevételkiesésre számíthatnak a borászatok – írja friss elemzésében a Hun-ren Ökológiai Kutatóközpontja.
Nem tetőzés, hanem egy hosszabb járványidőszak kezdete
A nemzetközi tapasztalatok (Spanyolország, Franciaország, Olaszország) azt mutatják, hogy az aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) járványok után a bortermelés volumene tartósan csökkent, és azóta is folyamatos és költséges védekezésre van szükség. A 2025-ös magyarországi fertőzéshullám a járványökológiai jelek alapján nem a tetőzés, hanem egy hosszabb terjedési szakasz nyitánya: a régiókon belüli fertőzöttség várhatóan tovább emelkedik.
Ezt több, egymást erősítő tényező táplálja:
- a fertőzés gyors terjedése a környező bortermelő országokban, ahonnan fertőzött szaporítóanyagokon keresztül újra és újra visszajuthat a kórokozó;
- a hazai felhagyott, elhanyagolt ültetvények, ahol sem monitoring, sem növényvédelem nincs – ezek állandó fertőzési gócpontok;
- a tünetmentes, de fertőző tőkék jelenléte, amelyek miatt a tényleges járványkép valószínűleg alulbecsült;
- a vad növényfajok (pl. erdei szíl, iszalag, bálványfa) rezervoárszerepe, amelyek a szegélyzónákból visszafertőzik az ültetvényeket;
- az amerikai szőlőkabóca és esetleges más kabócafajok terjedési képességének alulbecslése;
- a kötelező intézkedésekkel (bejelentés, tőkekivágás, kezelések, felhagyott ültetvények felszámolása) szembeni gazdálkodói ellenállás, amelynek hátterében gazdasági teher és bizalmatlanság is áll;
- a klímaváltozás, enyhébb telekkel és hosszabb vegetációs időszakkal, ami kedvez a vektor áttelelésének és északi terjedésének.
Mindez együtt azt jelenti, hogy a FD és az amerikai szőlőkabóca ökológiai feltételei Magyarországon tartósan adottak maradnak: eradikációra aligha, hosszú távú együttélésre és kontrollra viszont mindenképpen fel kell készülni.
Mit kellene másképp csinálni?
A tapasztalatok szerint az imágók elleni, késő őszi légi permetezések a járvány megfékezésére gyakorlatilag alkalmatlanok, miközben jelentős ökológiai kockázatot jelentenek. Ha a kezelések a szaporodási ciklus lezárulta után történnek, a kabócák a permetezés előtt még át tudják vinni a fitoplazmát a tőkékbe, a tojásalakokra pedig már nincs hatás. Ilyenkor a környezetterhelés nagyobb, mint a járványügyi haszon.
A nemzetközi gyakorlat ezzel szemben a következő irányokat jelöli ki:
- monitoringhoz kötött, lárvastádiumra célzott kötelező irtás, jól időzített beavatkozásokkal;
- adatbázisok integrálása (hatósági minták, laboreredmények, termelői bejelentések) és ezek alapján járványmodellek, predikciós térképek készítése a 2026-os védekezési szezonra;
- kommunikáció és szemléletformálás: a termelők pontos tájékoztatása a betegség, a vektor és a kötelező intézkedések okairól, jó nemzetközi gyakorlatok bemutatásával;
- a monitoringrendszer felülvizsgálata, hogy már kevés észlelt kabóca esetén is – tájegységi szinten összehangoltan – elinduljon a kötelező védekezés;
- a 2014-es magyar FD-cselekvési terv sürgős frissítése, a megváltozott klimatikus viszonyok, hatóanyagkínálat és más EU-tagállamok (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália) új szabályozásai alapján, éves felülvizsgálati kötelezettséggel;
- integrált védekezési stratégia: lárvakori és tojásalak elleni célzott kezelések, szaporítóanyag-szigorítás, metszési nyesedék szakszerű megsemmisítése, a szegélyzónák növényállományának ökológiai vizsgálata, a kabóca természetes ellenségeit segítő virágos sorközök kialakítása;
- operatív törzs és átlátható finanszírozás: olyan szakmai testület kell, amely összefogja a borászokat, ökológusokat, növényegészségügyi hatóságokat és növényvédelmi vállalkozásokat, és egyúttal kompenzációs rendszert működtet a kényszerkivágások és védekezési költségek kezelésére.
A cél nem az, hogy FD-mentes országot „hirdessünk”, hanem az, hogy a fitoplazma és a vektorfajok populációit tartósan kezelhető szinten tartsuk. Ehhez országos, hosszú távú monitoringra, következetes, ökológiai alapon tervezett védekezésre és a szőlőtermelők, borászok aktív bevonására van szükség.
Mint nemrég beszámoltunk róla, bár október 31-én lezárult az aranyszínű sárgaság elleni országos védekezési és felderítési időszak, a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca továbbra is jelen van a dűlőkben. A védekezési szezon vége nem egyenlő a veszély elmúltával, a szabályok betartása a következő hetekben, hónapokban lesz igazán döntő a mezőgazdaságban.
