Elképesztő iramban fejleszti baromfiipari kapacitásait Kazahsztán mezőgazdasága. Pár éve még az önellátás volt a cél, hamarosan a szegmensben is olyan exporterőt képviselnek, mint gabonában. És ők is pályáznak az EU piacaira, kérdés, elég olcsók lesznek-e…
Túlfűtött növekedés a baromfiágazatban
Kazahsztán célzott állami programja látványos ütemben tolja fel a baromfihús-termelést: a brojlerhús önellátottság 2022-höz képest 67%-ról mintegy 80%-ra nőtt, a kormány 2027-re 100%-ot vár. 2022 óta 14 új brojlerfarm állt termelésbe, összesen évi 144 ezer tonnás névleges kapacitással; a hazai kibocsátás tavaly elérte a 360 ezer tonnát (ebből ~350 ezer tonna ipari telepekről). A szövetség szerint a meglévő üzemek egy része még nem fut teljes kihasználtsággal, így beruházás nélkül is akár 30%-os többlet érhető el. Jelzésértékű a Kostanai régióban működő JSC Poultry Agro esete: nyolcéves leállás után 3,2 milliárd kazah tenge (kb. 6,1 millió USD) befektetéssel állították talpra az üzemet. A növekedés nemcsak új farmok építésével, hanem célzott korszerűsítésekkel is halad.
Kétszeres állatexport a cél
Kormányzati cél, hogy 2030-ra megduplázódjon a teljes állatexport. Már a 2023-ban ismertetett iparági terv 29 új farmot irányzott elő 2025-ig, évi 220 ezer tonnás pluszkapacitással. A minisztérium szerint 17 régióból 12-ben nyílnának új kapacitások, 440 milliárd tenge (kb. 830 millió USD) összértékű beruházással, amelyből 262 milliárd tenge (kb. 495 millió USD) hitel; a kedvezményes, 5%-os állami finanszírozás körét bővítenék. A külpiaci fókuszban az EU és Kína áll: a hatóságok kifejezetten törekszenek az uniós piacnyitásra, s több útvonalon készülnek exportálni.
A kazah áru is veszély, de közben felkészül: Üzbegisztán…
Ez egyre érzékelhetőbb kockázat az EU baromfipiaca számára. Az unió az elmúlt években így is növekvő mennyiségben importál (döntően Brazíliából, Ukrajnából és az Egyesült Királyságból). Egy új, gyorsan felfutó forrás megjelenése árversenyt és piaci részesedés-átrendeződést okozhat. Különösen, ha a kazah gyártók hatékony logisztikával és stabil minőséggel lépnek be. Ugyanakkor a kazah versenyképességet jelenleg még fékezi a viszonylag magas takarmányköltség, amely – amíg fennáll – árban korlátozhatja az EU felé irányuló nyomást. Ám ha a jobb kapacitáskihasználtsággal és támogatott hitelekkel az egységköltségek tovább csökkennek, az európai termelők keményebb árkörnyezetre számíthatnak. A közép-kelet-európai piaci sávban egyébként már Üzbegisztán is megjelenik, lásd ezt a cikkünket!: Hazánkat is érinti a hatalmas üzbég baromfi-beruházás.
Agrárágazat Tudástár: Kazahsztán baromfiipari térnyerése – új versenynyomás az EU felé – Kazahsztán néhány év alatt gyors ütemben növelte brojlerhús-kapacitását: 2022 óta 14 új farm indult, az önellátottság 80% közelében jár, és 2027-re teljes fedezetet terveznek. A cél 2030-ig a teljes állatexport megduplázása, EU-piaci belépéssel. A gyors kapacitásbővülés és az államilag támogatott hitelprogramok miatt a régiós árverseny élesedhet, noha a jelenlegi magas takarmányköltség még fékezi a kazah árnyomást.


