Európa földrajzi helyzete lényeges szempont abban, ahogy a búza és az árpa ára egymáshoz viszonyul. Cikkünkből kiderül, hogy ezen túlmenően is egy olyan trendszerű elmozdulást látunk a hazai árpatermelésben, amiről nemcsak a piac tehet.
Németországban már csaknem annyiba kerül az árpa, mint a takarmánybúza, amire soha azelőtt nem volt példa. Magyar viszonylatban a kukorica árával szoktuk párhuzamba állítani a búza értékét, mivel a mi klímánkon ez a növény a takarmányipar elsődleges alapanyaga. Az olyan években, amikor kevés az állatok etetésére szolgáló gabona, természetes módon megugrik minden alternatíva ára, és az árszintek közel kerülnek egymáshoz. Most egy másik vonatkozásban is megnézzük a búza és az árpa termelői megítélését, mivel olyan trendszerű elmozdulást látni a hazai termelésben, amiről nemcsak a piac tehet.
Ritka pillanat: 10% alatt a búza árelőnye
Normál esetben a búza és az árpa között 20 százalékos árkülönbség van. Hazánkban az elmúlt 14 év átlagában biztosan ez a helyzet. Vannak azonban olyan évek, amikor a búza és az árpa ára egészen közel kerül egymáshoz. E pillanatban a 2013-ban látott minimumérték felé tendálunk: mindössze 8 százalékkal ér többet a búza, mint az árpa. Németországban már 4 százalékra csökkent a búza felára, Franciaországban pedig a 2 százalékot (!) sem éri el.
Általános a keresletnövekedés az árpára
Magyarországon a magas árpaárakban alapvető szerepet játszik a kukoricahiány – mindössze 3,7 millió tonnát takarítottunk be belőle –, de az agrarheute.com elemzője arra mutat rá, hogy az árpa iránti kereslet általában véve megerősödött a nemzetközi piacon. Az Európai Bizottság adatai szerint november 21-ig az EU–27-ek összesen 4,39 millió tonna árpát exportáltak, több mint a dupláját a tavaly ilyenkor mért mennyiségnek (1,89 millió t; +132%). Ezzel szemben a búza értékesítése nehezen megy: eddig 9,1 millió tonna hagyta el az EU-t, szemben a tavalyi 9,7 millió tonnával. A kereskedőknek az az érzete, hogy az európai búzát kevésbé keresi a piac, mint az árpát.
Az árpa értékesítéséből leginkább Románia és Franciaország profitál, mögöttük jókora lemaradással Németország következik. Románia 1,79 millió tonna, Franciaország 1,66 millió tonna, Németország 440 ezer tonna eladásán van túl. A legnagyobb vásárlók: Szaúd-Arábia, Kína, majd Jordánia, Törökország és Líbia.
25 év hazai trendje: az árpa teret nyer
A magyar helyzet további sajátossága, hogy a termelők – függetlenül attól, hogy mekkora a búza árelőnye az árpával szemben – egyre nagyobb területen vetik el az utóbbit. Idén a legfrissebb AKI-adatok szerint ismét 310 ezer hektár fölé ugrott az árpa vetésterülete. 2020 óta ez a harmadik alkalom, hogy ezt látjuk, korábban nem volt rá példa. Ennek oka pedig a 2020 óta felgyorsult klímaváltozás, amit a háborúval járó piaci sokkok is tetéztek. Három fő mozgatórugója van a magyar termelői döntésnek:
1. a labilis eredményt hozó kukorica helyett egy stabilabb hozamú kultúrát kell választani,
2. ami kis befektetéssel, tehát kis kockázattal termeszthető,
3. a termése pedig könnyen és nyereségesen értékesíthető.
Oroszország és Ukrajna szomszédságában a búza piaca nem mindig könnyű terep. Bár vannak évek, amikor leértékelődik az árpa a búzával vagy a kukoricával szemben, de a fenti szempontok mindig teljesülnek, és ez a lényeg. Az alábbi vetésterületi adatok egy világos trendet rajzolnak ki: a magyarok egyre több árpát vetnek, miközben a búza veszít népszerűségéből.
Agrárágazat Tudástár: Árpa–búza árkülönbség – A búza és az árpa között jellemzően 20%-os árkülönbség van, ám az idei szezonban ez 10% alá csökkent, ami ritka piaci állapotot jelez és az árpa iránti megerősödött keresletre utal.
