Főleg az EU agrártámogatásaiból élt a mezőgazdaság idén is

Az Európai Unió és a magyar állam támogatásaiban máris megjelent, amit az európai mezőgazdaság célul tűzött ki. Azaz csökken a „passzív”, jövedelemszerű és nő a beruházás- és fejlesztésösztönző kifizetések aránya a támogatásokban. Íme, a hazai mezőgazdaság pénzügyi helyzete 2025-ben!

Már nem jövő, hanem jelen a támogatási rendszer változása

A magyar agrárium finanszírozása 2025-ben is látványos volumenben zajlott. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások éves keretösszege csaknem elérte az 1505 milliárd forintot. Ebből az év első kilenc hónapjában már 1039 milliárd forintot kifizettek. Ez önmagában is jelzi, hogy a mezőgazdaság továbbra is kiemelt költségvetési és uniós prioritás, ugyanakkor a számok mögött fontos szerkezeti és pénzügyi átrendeződések is kirajzolódnak. A kifizetések döntő része – 58 százalék, összesen 599 milliárd forint – vidékfejlesztési és halászati intézkedésekhez kapcsolódott. Ez azt mutatja, hogy a támogatási rendszer egyre inkább beruházási, szerkezetátalakítási és hosszabb távú alkalmazkodási célokat szolgál, nem pusztán jövedelempótlást. A Vidékfejlesztési Programból 355 milliárd, míg a 2023–2027-es KAP Stratégiai terv jogcímein keresztül 241 milliárd forint jutott a gazdálkodókhoz. Emellett a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz is megjelent a kifizetésekben: 2025 második negyedévétől szeptember végéig 3,0 milliárd forintot folyósítottak.

Fejlesztést, ne pusztán jövedelempótlást!

A közvetlen termelői támogatások – vagyis a klasszikus, jellemzően területalapú és jövedelembiztonságot szolgáló kifizetések – 344 milliárd forint, azaz már a teljes összegnek csak 33 százalékát tették ki. Ez pénzügyi szempontból azt jelzi, hogy bár ezek a támogatások továbbra is meghatározók a gazdák likviditásában, arányuk lassan csökken a fejlesztési típusú források javára. A nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatások összege 76,7 milliárd forint volt, ami az összes agrártámogatás 7,4 százalékát adta, míg a piacszabályozó intézkedésekre 19,4 milliárd forint jutott.

Érdemi változást mutat a dinamika is. Az előző év azonos időszakához képest 310 milliárd forinttal nőtt a kifizetések összege. A növekedés minden támogatási jogcímen megjelent, de különösen látványos volt a nemzeti támogatások esetében, ahol 76,5 százalékos bővülést mértek. A közvetlen termelői támogatások 44 százalékkal, a vidékfejlesztési és halászati intézkedések 38,5 százalékkal emelkedtek. Fontos azonban pénzügyi szempontból óvatosan értelmezni ezeket a növekedési ütemeket, mivel az eltérő előlegfizetések és részfizetések miatt az egyes évek közötti összehasonlítás torzulhat.

Forrásszuverenitás

A források eredetét vizsgálva a 2025-ben kifizetett 1039 milliárd forint 54 százaléka uniós, 46 százaléka hazai költségvetési forrásból származott. Ez a közel kiegyensúlyozott arány egy hosszabb folyamat eredménye. Idén negyedik éve hazánk a maximálisan engedélyezett, 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosítja az uniós KAP-források mellé. Pénzügyi értelemben ez azt jelenti, hogy a hazai agrártámogatási rendszer jelenleg kevésbé épül külső forrásokra.

Összességében a számok azt mutatják, hogy 2025-ben nemcsak több pénz került a rendszerbe, hanem átalakuló prioritások is érvényesülnek: a fejlesztések, a zöld elvárások teljesítése és a hosszabb távú versenyképesség erősítése egyre nagyobb szeletet hasít ki az agrártámogatások tortájából. Ez pénzügyileg stabilabb, de egyben feltételesebb támogatási környezetet is jelent a gazdálkodók számára.

(forrás: AKI)

Agrárágazat Tudástár: Agrártámogatások szerkezeti átalakulása – A magyar mezőgazdaság finanszírozásában 2025-re egyértelmű eltolódás látszik a passzív, jövedelempótló kifizetésektől a beruházást, fejlesztést és alkalmazkodást ösztönző támogatások felé, miközben az uniós és hazai források közel kiegyensúlyozott aránya és a magas nemzeti társfinanszírozás stabil, de feltételekhez kötöttebb támogatási környezetet teremt a gazdálkodók számára.