Kína úgy döntött, importvámokat vet ki az Európai Unióból származó sertéshúsra. Bár az intézkedés mértéke elmarad a korábban belengetett szintektől, az új vámok öt évig lesznek érvényben. Ez érzékenyen érintik az európai sertéshús-ágazatot a mezőgazdaságban, különösen a spanyol, a dán és a holland exportőröket.
A döntés hátterében egy, a kínai hatóságok által lefolytatott dömpingvizsgálat áll. Peking álláspontja szerint az európai exportőrök indokolatlanul alacsony áron értékesítik sertéshúsukat a kínai piacon, ami torzítja a versenyt és hátrányba hozza a hazai termelőket. Az ideiglenes vámok után most véglegessé vált intézkedések már nem átmeneti jellegűek, hanem hosszabb távon is átalakíthatják az uniós–kínai húskereskedelem szerkezetét.
A lépés nem elszigetelt gazdaságpolitikai döntés, hanem szorosan kapcsolódik az Európai Unió és Kína között zajló vámvitákhoz. Miután Brüsszel importvámokat vetett ki a kínai elektromos autókra – az állami támogatások miatt tisztességtelen versenyre hivatkozva –, Peking több ágazatban is ellenlépéseket tett. A sertéshús ebben az értelemben nemcsak agrártermék, hanem kereskedelempolitikai eszköz is lett.
A végleges kínai vámok pénzügyi hatása kettős. Egyrészt az importköltségek növekedése miatt az európai sertéshús kevésbé lesz versenyképes a kínai piacon, mivel a pluszköltségeket a kereskedők jellemzően beépítik az árakba. Másrészt az intézkedés egy olyan időszakban éri az uniós sertéshús-ágazatot, amikor Kína szerepe már amúgy is csökkenőben van az exportpiacok között. Az elmúlt években az ázsiai ország egyre inkább saját termelésére és alternatív beszerzési forrásokra támaszkodik.
A holland húsipar határozottan visszautasította a dömping vádját. A Vlees.nl szakmai szervezet szerint a sertéshús árát kizárólag a piaci kereslet és kínálat határozza meg, nem pedig mesterséges árleszorítás. Ennek ellenére a holland feldolgozók közül több vállalat is jelentős vámmal szembesül: a Vion négy telephelyéről származó sertéshús esetében 19,8 százalékos vám lép életbe, míg más cégek esetében 9,8 százalékos terhet állapítottak meg.
Összességében a kínai döntés világos üzenetet hordoz: a globális agrárpiac egyre inkább geopolitikai játszmák terepévé válik. A sertéshús esetében ez nemcsak az exportlehetőségek szűkülését jelenti, hanem azt is, hogy az európai termelőknek hosszabb távon új piacokat és stabilabb értékesítési csatornákat kell keresniük a kiszámíthatóbb jövedelmezőség érdekében.
Magyarországi hatások
Bár a kínai vámok közvetlenül nem Magyarországot célozzák, közvetve mégis érezhető hatásuk lehet a hazai sertéságazatra. Hazánk nem tartozik az EU legnagyobb kínai sertéshús-beszállítói közé, így a magyar tételek nem „ragadnak be” elsőként a kínai piacon. Ugyanakkor a hazai ágazat erősen függ az EU-piac áraitól. Ezért minden olyan intézkedés, amely az európai exportáramlásokat átrendezi, előbb-utóbb a magyar árakban is megjelenhet. Ha az EU-ból Kínába irányuló sertéshúsexport egy része a vámok miatt beragad vagy csak olcsóbban eladható, akkor a nagy exportőrök (Spanyolország, Hollandia, Dánia) más, akár európai piacokra terelhetik az árut. Ez az EU-n belüli kínálati nyomás lefelé húzhatja az árakat, ami a termelők számára kedvezőtlen, hiszen költségeik közben nem csökkennek, hanem nőnek.
Mindez egy olyan hazai helyzetben történik, ahol csökken a sertésállomány, miközben a vágások száma nő. Ez azt jelzi, hogy a rendszer eleve feszes, és érzékenyen reagálhat külső piaci zavarokra. A legvalószínűbb forgatókönyv rövid távon nem drámai összeomlás, hanem árzaj, erősebb EU-s verseny és szűkülő mozgástér a termelők számára. A kockázat akkor nő meg igazán, ha a vámok mellé állategészségügyi vagy logisztikai sokk is társul.
Agrárágazat Tudástár: Sertéshús-vámháború (TT) – A sertéshús-vámháború olyan kereskedelempolitikai konfliktus, amikor egy importáló ország (jelen esetben Kína) dömpingre hivatkozva hosszabb távú vámokat vet ki külföldi sertéshúsra, ami torzítja az exportáramlásokat, növeli az EU-n belüli kínálati nyomást, és közvetve az árak csökkenésén keresztül a nem célzott tagállamok – így Magyarország – termelőinek jövedelmezőségét is rontja.
