Az elmúlt tíz évben a magyar mezőgazdaság egyik legmeghatározóbb költségtényezőjévé vált a földbérleti díjak drasztikus emelkedése. A drágulás itthon gyorsabb, mint például a németeknél, igaz, országosan nagy a szórás. Ez a költség országos átlagban megduplázódott, csakhogy a termelésből származó jövedelmek és az agrártámogatások már nem minden térségben képesek ezt ellensúlyozni – írja izgalmas elemzésében a MezőHír.

A szántóterületek mintegy felét bérleményként hasznosítják a gazdálkodók, különösen a nagyobb üzemek esetében, így a bérleti piac mozgásai közvetlenül hatnak az agrárgazdaság fenntarthatóságára. A korábbi évek mérsékelt, évi 5–8 százalékos drágulását a világjárvány, majd a háborús és piaci válságok törték meg. Hirtelen, kétszámjegyű áremelkedés történt, miközben a 2022-es aszály és az inputköltségek elszabadulása sok térségben ellehetetlenítette a nyereséges termelést. Bár 2024-re a piac látszólag stabilizálódott, a regionális különbségek soha nem látott mértékben nőttek. A legrosszabb jövedelmezőségű, klímaváltozás által leginkább sújtott alföldi térségekben ma a legmagasabbak a földbérleti díjak. Ennek hátterében nem a termelés valós eredményessége, hanem a földalapú és agrár-környezetgazdálkodási támogatások koncentrációja, valamint a lejáró hosszú távú bérleti szerződések újrakötése áll, amelyek során a tulajdonosok gyakorlatilag a támogatások jelentős részét is beárazzák. Az adatok alapján a kommersz szántóföldi növénytermesztés ma már csak az ország északi régióiban képes kitermelni a megemelkedett földbérleti díjakat, míg a többi térségben a gazdálkodók egyre inkább támogatásfüggővé válnak, vagy kénytelenek új termelési irányokat keresni. Mindez alapvető kérdéseket vet fel a magyar mezőgazdaság hosszú távú versenyképességéről és a földhasználat igazságosságáról – írja a MezőHír.
Érdemes még elolvasni ezt a cikkünket: Itthon gyorsabban drágul a földbérlet, mint a németeknél
Agrárágazat Tudástár: Földbérleti díj – A földbérleti díj a mezőgazdasági termelés egyik legnagyobb fix költsége, amely az elmúlt évtizedben országos átlagban megduplázódott, sok térségben már nem a termelés jövedelmezősége, hanem az agrártámogatások szintje és a lejáró bérleti szerződések újratárgyalása határozza meg a mértékét.