A magyar mezőgazdaság sem érintetlen az Európában 2023-bn újra megjelent kéknyelv-betegséggel szemben.
Nem elszigetelt eset
Németországban, Észak-Rajna–Vesztfáliában, a holland határ közvetlen közelében egy borjúban kimutatták a kéknyelv-betegség vírusának 8-as szerotípusát (BTV-8). A fertőzést a tartományi Élelmiszer- és Fogyasztóvédelmi Hatóság (LAVE.NRW) erősítette meg. Ez nem elszigetelt eset: 2025 novemberének végén egy másik járásban is azonosították a vírust, ami miatt a fertőzött gazdaság körül 150 kilométeres megfigyelési zónát jelöltek ki. A zónán belüli német gazdálkodók számára kötelezővé tették a szarvasmarhák oltását, ugyanakkor ez az előírás nem vonatkozik az érintett területen belül működő holland gazdaságokra.
A hollandok a melegre készülnek
Hollandiában a kéknyelv-betegség elleni vakcinázás továbbra is az állattenyésztők döntésén múlik. A holland Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszerminőségi Minisztérium (LVVN) már a múlt év végén bejelentette, hogy nem teszi kötelezővé sem a BTV-3, sem a BTV-8 elleni oltást, mivel a betegség C kategóriába tartozik, amelyhez nem kapcsolódnak kötelező hatósági intézkedések. Bár léteznek vakcinák a BTV-8 ellen, fontos szakmai tény, hogy a korábban széles körben alkalmazott BTV-3 vakcina nem nyújt védelmet a 8-as szerotípussal szemben. A BTV-8 legutóbbi nagyobb európai járványa 2006 és 2012 között zajlott, Hollandiát pedig 2012 februárjában nyilvánították mentesnek ettől a vírustól.
A járvány terjedésének kockázatát jelenleg mérsékli a hideg időjárás, mivel az alacsony hőmérséklet inaktívvá teszi a vírust terjesztő törpeszúnyogokat. Ugyanakkor szakmai figyelmeztetés, hogy amint a hőmérséklet tartósan 10 Celsius-fok fölé emelkedik, a vektorok ismét aktívvá válhatnak, ami újabb fertőzések kockázatát hordozza.
Önkéntes a vakcina, de ajánlott
Belgiumban időközben változás következik be az oltási szabályozásban. A gazdálkodókat arra ösztönzik, hogy 2026-ban is oltassák be a korábban nem vakcinázott fiatal állatokat, ugyanakkor jövőre már nem lesz kötelező a kéknyelv-betegség 3-as és 8-as szerotípusa, valamint az epizootikus vérzéses betegség (EHD) elleni oltás. A szövetségi mezőgazdasági miniszter szerint az oltások költségeinek állami megtérítése is megszűnik. A kötelező vakcinázást Belgiumban 2024-ben vezették be a BTV-3 járvány hatásainak mérséklésére, míg a BTV-8 és az EHD az állatbetegségek terjedésének kockázata miatt került be a kötelező körbe.
Hazai helyzet
Magyarországon a kéknyelv-betegség szintén újra megjelent. Hazánk szezonálisan vektormentes időszaka 2025. december 1-jén kezdődött. Ám a Nébih laboratóriuma tavaly ősszel két Somogy vármegyei, egy telephelyen tartott, összesen mintegy 300 egyedből álló szarvasmarha-állományban is megerősítette a vírus jelenlétét. Az állategészségügyi hatóság azonnali megfigyelési zárlatot rendelt el, és a kitörést bejelentette az Európai Bizottságnak, valamint az Állategészségügyi Világszervezetnek (WOAH). Ennek következtében Magyarország elveszítette a kéknyelv-betegségre vonatkozó országmentes státuszát.
A kéknyelv-betegség elleni védekezés jelenleg elsősorban vakcinázással, karanténintézkedésekkel és a szúnyogvektorok elleni célzott beavatkozásokkal történik.
Agrárágazat Tudástár: Kéknyelv-betegség (Bluetongue, BTV) – A kéknyelv-betegség vírusos, szúnyogok által terjesztett fertőző betegség, amely elsősorban szarvasmarhát, juhot és egyéb kérődzőket érint; több szerotípusa ismert (pl. BTV-3, BTV-8), amelyek ellen eltérő vakcinák szükségesek, a hideg tél nem pusztítja el a vírust, csak a terjesztő vektorok aktivitását csökkenti, ezért a megelőzés alapja a vakcinázás és a járványügyi megfigyelés.
