Lendületet vehet a hazai agrárkutatás

A vidékfejlesztési tárca még 2012-ben felülvizsgálta az ágazat tudománypolitikáját és annak keretében áttekintette az agrárkutató intézetek helyzetét, működésük feltételrendszerét, a kitűzött feladatokat és az elért eredményeket. E munkálatokra ráerősített egy kormányhatározat, amely előírta, hogy a vidékfejlesztési miniszter tegyen javaslatot egy, a szaktárca által irányított integrált kutatóhálózat kialakítására, amely racionalizálja a hasonló tevékenységek, kapacitások miatti párhuzamosságokat a költségvetési források hatékony felhasználásával. A tárca javaslatára a kormány tavaly júliusban elrendelte a vidékfejlesztési miniszter alá tartozó költségvetési gazdálkodási rendben működő agrárkutató intézetek összevonásával az alkalmazott kutatások, innováció és technológia-fejlesztés széles alapú integrált ágazati bázisának létrehozását, valamint a működés humán és eszköz erőforrásainak, továbbá szabályozásának biztosítását. A kormány egyben visszaadta a társasági formában működő kilenc agrár-élelmiszeripari kutatóintézetet a vidékfejlesztési minisztériumnak.

A NAIK működését összesen hat költségvetési kutatóintézet összevonásával, átvételével, illetve öt társasági formában működő kutató intézet, valamint két egyetemekhez tartozó szervezeti egység beolvasztásával kezdte el január elsején:

– Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet,

– Halászati és Öntözési Kutatóintézet,

– Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet,

– Erdészeti Tudományos Intézet,

– VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézete,

– Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont,

– Fertődi Gyümölcstermesztési Kutató Fejlesztő Intézet,

– Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató Fejlesztő Intézet,

– Állami Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató Fejlesztő,

– Országos Húsipari Kutatóintézet,

– Fűszerpaprika Kutató Fejlesztő.

A gödöllői székhelyű új intézmény tagolt szervezetben, összesen 12 intézet, illetve osztály felállításával fog tevékenykedni:

– Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet,

– Halászati Kutatóintézet,

– Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály,

– Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet,

– Agrár-környezettudományi Kutatóintézet,

– Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet,

– Gyümölcstermesztési Kutatóintézet,

– Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály,

– Erdészeti Tudományos Intézet,

– Mezőgazdasági Gépesítési Intézet,

– Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály,

– Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet.

Beszélgetésünk elején – a főigazgatói feladatok végzésével egy esztendőre megbízott – Dr. Jenes Barnabás rögzíti, a szakterületi elkülönítéssel nem gyöngíteni, hanem éppen erősíteni kívánják a kutatói kapcsolatokat és az együttműködések kialakítását. Az átalakítással törekedtek a patinás múltra visszatekintő agrárintézetek arculatának és szakmai hagyományainak megőrzésére, ugyanakkor jelentős mértékben koncentrálni kívánják az erőforrásokat. A szervezeti változások a kutatási témák irányát, szakmai tartalmát nem módosítják. A kutatói utánpótlás program tovább fog folytatódni. Nem terveznek leépítést, hanem erősíteni, fejleszteni kívánják az agrárkutatás szellemi bázisát. Az új struktúra a szakmai feladatokat helyezi előtérbe az egyes intézetekben a korábbi intézményfenntartó jellegű tevékenységgel szemben.

– Élhetek egy sportolói hasonlattal? Ha az öltözőben ideiglenes edző dirigál, a játékosok érezve a bizonytalanságot, nem mindenben támogatják edzőjüket. Mi a magyarázat az ideiglenességre? Mint kutató, eleve ennyire vállalkozott?

– Nem egy sportcsapatról beszélünk, hanem egy szabályozott intézményrendszerről. Idén decemberig a főigazgatói és valamennyi NAIK-os tisztségre, továbbá az intézeti állásokra meghirdetjük a pályázatokat, addig az intézetek (többségében) korábbi vezetői ugyancsak ideiglenes megbízás alapján dolgoznak az év végéig. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ felállítását hosszas előkészítés előzte meg. A júliusban megjelent kormányrendelet után felgyorsultak az események. Az előd szervezet általános főigazgató-helyettese voltam, ugyan az előkészítés nem minden részletében, de sok mindenben részt vettem. Számos egyeztetésen jutottunk túl, tudós emberekkel, vezetőkkel egyeztettünk a majdani feladatokról, hogy minél kevesebb súrlódással történjen az átalakulás és zökkenőmentesen folytassa mindenki a megkezdett kutatásokat.

– A szervezet jogi és igazgatási feltételeit eszerint már az indulásra megteremtették. Az idei évre szóló költségvetés mekkora összeggel számolt a NAIK esetében?

– Eleve nagy összeget szántak az előkészítésre és az indulásra. A NAIK elé állított feladat nagyon izgalmas, mert három intézménytípust kellett összevonni. A minisztériumhoz tartozó kutatóintézeteket, a nonprofit gazdaságként működő négy gyümölcskutató közül hármat, valamint a piaci körülményekben edződött zöldségkutatót. Továbbá ide került a kalocsai fűszerpaprika és a budapesti húsipari kutató. A harmadik csoportként pedig az egyetemekhez tartozó – korábban önálló – szőlészeti és borászati kutató intézet kecskeméti és badacsonyi szervezete. Az átszervezést egy törvény szabályozza, hogyan kell többek között egy kft-ből újra állami fenntartási szervezetet alakítani.

– S miért maradt ki az integrációból a szegedi Gabonakutató és Újfehértó?

–Újfehértó esetében a minisztérium némileg eltérő természetű feladatokat szán a kutatóintézetnek. A Gabonakutató is sajátos, fontos szerepet tölt be jelenleg a fajta és vetőmag előállítás területén. Olyan meghatározó piaci szereplővé fejlődött, amelyet elsődlegesen üzleti alapon kell működtetni. A visszavettek helyzetét a tárca úgy ítélte meg, az állandósult finanszírozási gondjaik, illetve kockázatos működtetésük egyik oka, hogy a korábbi átszervezésekkel számukra nehezen kezelhető piaci viszonyok között kellett működniük. Hogy talpon maradjanak, rákényszerültek a gyorsabban megtérülő tevékenységek előtérbe állítására, eközben háttérbe szorították a lassan, illetve a bizonytalanul megtérülő tevékenységet, vagyis a kutatást. Ezzel épp az eredeti küldetésük került veszélybe. Kezdetben kevésbé érezni a gondokat, ám például egy idő után elfogynak a fajtajelöltek, s nincs mit újdonságként bejelenteni. Ezzel nemcsak ők veszítenek, a magyar növénytermesztés is veszít. Ezt nem lehet kockára tenni, s egy központi beavatkozással, miként a világ minden fejlett országában, mi is támogatjuk az agrárkutatásokat azzal, hogy egy védőernyőt húzunk az intézményeink fölé. A szervezetbe pénzt tesz a minisztérium, idén többet, mint tavaly, s többet, mint korábban.

– Mennyi embert érint az átalakítás, s mennyien dolgoznak majd a NAIK-ban?

– A központban várhatóan 14-15 szakember tevékenykedik majd, az intézetekben összesen 720 állást tartunk fenn. Nem tervezünk létszámleépítést, sőt az egyik elvárás, hogy a tapasztalt szakemberek, kutatók mellé fiatal kutatókat vegyünk fel, miközben ne csökkentsük az egyéb munkakörök számát. A számos intézkedés egyike, hogy januártól egy központi könyvelői programot működtetünk, ezzel jelentős adminisztrációt veszünk le az intézetek gazdasági vezetőinek a válláról. Az első hetekben központi költséggazdálkodást alkalmazunk, amelyet később az intézetek önálló gazdálkodása irányában módosítunk. A kutatások esetében bevezetjük a projekt alapú finanszírozást, szakítunk az intézet finanszírozással. Teljesen átlátható lesz a közpénzek felhasználása, célunk, hogy pontos képet nyerjünk egy-egy kutatás költségeiről, nyomon követhessük, mibe kerülnek az eredmények. A projektfinanszírozás költségeibe a minisztérium beszámítja a NAIK intézeteinek fenntartási-karbantartási jellegű kiadásait, és megmarad a lehetőség a pályázati források bevonására.

– Várhatóan állják a kutatók kritikáit is a források projekt alapú elosztása miatt? Jut eszembe, mi alapján döntenek majd a ribizli vagy borsó, kontra piacos sárgabarack vagy a szőlő vírusmentesítését kutató projektje között?

– Szakmai irányítást kapunk a minisztériumtól is, de nem ennyire szélsőséges a helyzet. Jelenleg 154 projekt fut. Mint tapasztalt kutató állítom, azért nem olyan nehéz eldönteni, hogy melyik a fontosabb, ha valaki pl. a bagolyborsó nemesítését kezdeményezi, más pedig a szőlő vírusmentesítés kutatását kívánja fokozni. A kutatókban azért egy egészséges arányérzet is működik.

– Egy kutatás végső eredménye, ha hasznosul a gazdák tevékenységében. Ezen áll vagy bukik a kutatás átszervezése, sőt, szerintem a NAIK majdani megítélése is. Gondolom, ezzel nem állítok újat?

– Ezt én is így látom, segíteni kell a gazdák és a kutatók egymásra találását. Szaktanácsadásra a NAIK, vagy a vele kapcsolatba lépő agrárműhelyek is alkalmassá tehetőek, hiszen az ország legjobb kutatói tartoznak az új gödöllői szervezetbe, módunk nyílik a kérdések sok oldalát megnézni, megbeszélni. Fontos a technológia átadása, tanítása, éppen ezért szándékunkban áll egy növénytermesztési és kutatási osztály felállítása. Azt szeretnénk, hogy a tudomány eredményeit minél nagyobb mértékben hasznosítsák a termesztők, tenyésztők egyaránt. Több intézetben – ilyen például a szőlészeti és borászati kutató intézet –, évek óta bemutatókat tartanak a legújabb fajtáik termesztési jellemzőiről, szaktanácsot adnak, minősített laborokat működtetnek. Az ismeretek széles terjesztésébe bevonjuk a teljes hazai agrár-tudományos hálózatot, itt is sorolhatnék számos élő kapcsolatot. Munkánkban nem csak a NAIK intézeteire, illetve a hozzá kötődő kft-kre támaszkodnánk, hanem pl. a hazai egyetemi és akadémiai kutatóhelyekre is. Bővíteni kívánjuk az együttműködés lehetőségét, erre bíztatjuk a kutatóinkat is.

agrárkutatás Aktuális NAIK riport vidékfejlesztés