Aggodalom és némi kishitűség övezi az utóbbi években a hazai mezőgazdaság – korábban bivalyerős – szegmensét. Igaz, a burgonyatermesztés az időjárás, a vízhiány, a nemesítés korábbi tőkehiánya miatt jelentősen visszaszorult, és ma is kihívásokkal küzd. Ugyanakkor a korszerűen dolgozó termelők simán hozzák a nyugat-európai átlagokat, ráadásul Európa importfüggő: azaz nagy piaca is van a terménynek.
25 év alatt 25%-ra csökkent a termelés
A betakarítás utolsó időszakában, novemberben még arról írtunk: a kutatók szerint a klímaváltozás miatt egyre nehezebb burgonyát termeszteni Magyarországon. A nyarak – főleg júliusban – sok helyen már túl forrók, és a melegkedvelő kártevők is terjednek. A 2000 utáni időszakban közepesen erős kapcsolatot találtak a nyári hőstressz és a termés visszaesése között, 2021–2024-ben pedig tartósan nagyon rossz volt a „termeszthetőségi” mutató. A helyzetet jól mutatja, hogy míg a 2000-es évek elején ~800 ezer tonna burgonya termett, 2024-re ennek nagyjából a negyedére esett vissza, és ma a fogyasztásban a hazai arány 90%-ról 40–50%-ra csökkent. A burgonyamoly 2015 óta megjelent és egyre könnyebben áttelelhet, ami tovább növeli a kockázatot. A jövőképek szerint a burgonyára alkalmas területek aránya a közelmúlt ~40%-áról 10–15 éven belül 20–25%-ra eshet, és a pesszimista pálya akár a teljes visszaszorulást is valószínűsíti. A kutatók szerint érdemi magyar burgonya főleg akkor maradhat, ha célzottan a legjobb térségekben termelünk, fejlesztjük az öntözést és talajklíma-kezelést, és erősítjük az integrált növényvédelmet – erre hívta fel a figyelmünket a hazai burgonyanemesítés egyik vezető tudósa.
A hazai szaporítóanyag jobban bírja a stresszt
Dr. Polgár Zsolt egyetemi tanár megerősítette: valóban kedvezőtlen irányba változik a hazai időjárás a burgonyának. Nő a nyári átlaghőmérséklet, több a hőségnap, csökken és kiszámíthatatlanabbá válik a nyári csapadék, és a klímaváltozás olyan új kártevők megjelenésének is teret adhat, mint a burgonyamoly. Mindez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy a hazai burgonyatermesztés el fog tűnni – hangsúlyozza a keszthelyi Burgonyakutatási Központ vezetője. A folyamatok összekapcsolása és az ebből levont végkövetkeztetés túlzó, mert a visszaesés elsődleges oka inkább a termelés jövedelmezőségének romlása. A magyar burgonyaágazat hanyatlása ugyanis legalább két évtizede tart: az étkezési burgonya termőterülete töredékére esett, a vetőburgonyáé még jobban visszaesett, a feldolgozóipar pedig gyakorlatilag eltűnt. Ma már a burgonya gazdaságos termesztése itthon döntően öntözött körülmények között képzelhető el, ami megdrágítja a termelést, és szűkíti a biztosan termeszthető térségek körét. A helyzetet rontotta a Hajdúságban a karanténkórokozó barnarothadást okozó baktérium megjelenése is, ami az öntözés és a vetőgumó-termesztés kockázatait jelentősen növelte. Ugyancsak kedvezőtlen, hogy több termelő ragaszkodik stresszérzékeny külföldi fajtákhoz – pedig a hazai nemesítés kifejezetten a biotikus és abiotikus stresszekhez jobban alkalmazkodó fajtákkal tudna versenyképes alternatívát adni.
Ha az afrikai jó, az európai még jobb lenne
A jövő szempontjából kulcskérdés, hogy a klíma önmagában nem teszi „lehetetlenné” a burgonyát. Az Európai Unió és hazánk ma is nagy mennyiségben importál nálunk melegebb, szárazabb térségekből – például Észak-Afrikából és a mediterrán régióból –, ami azt jelzi, hogy megfelelő technológiával ilyen körülmények között is fenntartható a termelés. Magyarországon is van mozgástér az alkalmazkodásra: terjednek a korai, takarással indított ültetések, valamint a „tarlóburgonya” jellegű nyári ültetések, amelyekkel elkerülhető a legforróbb időszak. A korszerű technológiával dolgozó hazai termelők már most képesek elérni a nyugat-európai hozam- és minőségi szinteket, vagyis szakmailag nem a tudás hiánya a szűk keresztmetszet. A stratégiai cél inkább az lenne, hogy az import egy részét belföldi termeléssel váltsuk ki: öntözhető területek bővítésével, ellenálló fajták termesztésével, korszerű tárolók építésével és a piaci visszaélések visszaszorításával a hazai burgonyaágazat stabilizálható, sőt erősíthető. Röviden: az időjárási trend valóban kedvezőtlen, de Magyarországon igenis van jövője a burgonyának – ha a termelők és a piac kiszámíthatóbb, igazságosabb feltételeket kapnak.
Agrárágazat Tudástár: Burgonyatermesztés klímaalkalmazkodással – A burgonyatermesztés klímaalkalmazkodással azt jelenti, hogy a termelés a legalkalmasabb térségekre koncentrálódik, öntözéssel, talajklíma-kezeléssel, stressztűrő (különösen hazai nemesítésű) fajtákkal, korai vagy nyári ültetési technológiákkal és integrált növényvédelemmel mérsékli a hőstressz, a vízhiány és az új kártevők kockázatát, így a termésbiztonság és a versenyképesség fenntartható marad.
