Jó eséllyel kedvezőbb tavaszi rajtra készülhet a mezőgazdaság, mint amit az utóbbi évek szélsőségei alapján várnának. A friss agrometeorológiai helyzetkép szerint a csapadék és a hótakaró több térségben érdemben javította a vízháztartást, miközben a közelgő enyhülés és a nedvesebb légáramlások újabb utánpótlást hozhatnak a talajoknak. Ugyanakkor régiónként továbbra is jelentős különbségek látszanak, ezért a tavaszi munkák időzítése és a tápanyag-utánpótlás megtervezése idén is döntő jelentőségű lesz.
Rengeteget segít most a hó a vetéseknek
Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország déli részén meghaladta a sokéves átlagot, miközben északon még mindig hiány érzékelhető. Ugyanakkor a 90 napos csapadékösszeg már kedvezőbb képet mutat: itt éppen északon, északkeleten és délnyugaton rajzolódik ki csapadéktöbblet. Ez azért fontos, mert a tavaszi talajnedvesség nem egyetlen csapadékeseményen múlik, hanem azon, hogy a tél folyamán mennyi víz tudott ténylegesen beszivárogni és raktározódni a mélyebb rétegekben.
A hótakaró jelenleg még sokfelé összefüggő, bár lassan fogy. Agronómiai szempontból ez most kifejezetten jó hír. A hó egyrészt szigetel, így az őszi vetések kisebb eséllyel szenvednek fagykárt, másrészt olvadáskor lassabban, egyenletesebben tölti a talajt, mint egy intenzív eső. Jelenleg a talaj 5–20 cm-es rétege átfagyott, vagyis a gyors enyhülés első napjaiban várhatóan még nem a mélyebb rétegek töltődése lesz a látványos, hanem a felső zóna lassú fellazulása.
Már most érdemes a vízőrző művelést tervezni!
A legkritikusabb pont továbbra is az Alföld: itt a mélyebb talajrétegek (jellemzően 30–40 cm alatt) még mindig szárazak, vagyis bőven lenne „helye” újabb csapadéknak. A szakmai szempontból legfontosabb cél az lenne, hogy tavaszig legalább a felső 1 méteres talajréteg érdemben feltöltődjön, mert ez adja meg azt a víztartalékot, ami nyáron – egy hőhullámos, csapadékszegény időszakban – életmentő lehet a növényeknek. Aki idén vízmegőrzésben gondolkodik, annak már most érdemes úgy terveznie a tavaszi talajmunkát, hogy a nedvességet ne „engedje el” feleslegesen. A túl sok menet, a rosszul időzített művelet vagy a kedvezőtlen magágykészítés sokszor többet árt, mint amennyit használ.
Kedvező helyzet és rövidtáv
Az őszi kalászosok és a repce jelenleg nyugalmi állapotban vannak a hótakaró alatt. Ez alapvetően stabil helyzet, ugyanakkor a február eleji időjárási fordulat kockázatokat is hozhat: a nappali enyhülés és az éjszakai fagy váltakozása miatt nő a felfagyás esélye. Ez különösen a lazább talajokon és a kevésbé ülepedett állományoknál okozhat gondot, ezért érdemes felkészülni arra, hogy a szezon elején akár a hengerezés is napirendre kerülhet, ha a gyökérzóna megemelkedik és a növény „kilazul” a talajból.
A következő napokban a hazai agrometeorológiai prognózis jelentős enyhülést vetít előre. Délies áramlással nedves léghullámok érkezhetnek, ezért sok felhő, többszöri csapadékhullám várható, jellemzően vegyes halmazállapotban, de inkább eső formájában. A jövő hét közepéig nagy területen valószínű a 10 mm-t meghaladó csapadék, és mivel több légörvény is érintheti a térséget, a mennyiségben még van bizonytalanság: akár ennél több is lehullhat. Ezzel párhuzamosan a kemény mínuszok megszűnnek: éjszaka jellemzően 0 °C körüli, nappal kissé fagypont feletti hőmérsékletek jöhetnek, a déli tájakon pedig egy-egy napon akár a 10 °C-ot is megközelítheti a maximum.
Gyorsan jön a tavasz
A tavasz egészét nézve továbbra is az a kép körvonalazódik, hogy februárban még velünk maradnak az éjszakai fagyok, viszont napközben gyakran 0 °C fölé melegedhet a levegő, akár 6–8 °C-ig. Márciusban és áprilisban nagyobb eséllyel jöhet egy „hirtelen berobbanó” tavasz: a várakozások szerint márciusban a hőmérséklet kb. 1 °C-kal lehet a sokéves átlag felett, miközben a csapadék inkább átlagos tartományban alakulhat. Áprilisban a gyors felmelegedés miatt a talaj felső rétegében gyors vízvesztés indulhat, vagyis a munkák időzítése kritikus lesz: sok helyen csak szűk időablakok állnak majd rendelkezésre a talajmunkákra, vetésekre és növényvédelmi beavatkozásokra. Kockázatként áprilisban még mindig benne van egy késői fagyhullám, ami különösen a korán induló gyümölcsösöknél lehet veszélyes. Május jelen állás szerint kb. fél fokkal lehet melegebb az átlagnál, és a csapadék inkább záporos-zivataros jelleggel érkezhet, ami egyszerre hozhat gyors vízpótlást, de lokális károkat is.
Döntő lesz a víz megtartása
A gazdálkodóknak a mostani helyzetben több gyakorlati tanulság is adódik. Az első, hogy a csapadékban kedvezőbb térségekben sem érdemes elhamarkodni a tavaszi rajtot: a felső réteg még fagyott, és a túl korai rámenetel tömörödést, kenődést, szerkezetromlást okozhat. A második, hogy a tavaszi tápanyag-utánpótlásnál idén is az lesz a nyerő stratégia, ha a fejtrágyázás nem naptár szerint történik, hanem a talajállapothoz, a hőmérsékleti trendhez és a várható bemosó csapadékhoz igazítva. A harmadik, hogy a vízmegőrző művelés és a menetszám-csökkentés sok területen már nem „zöld elv”, hanem konkrét költség- és termésbiztonsági kérdés. Végül növényvédelmi szempontból jó hír, hogy a tartósabb hideg gyéríti a kártevők és kórokozók egy részét, ami tavasszal tisztább indulást adhat – de ez nem helyettesíti a megfigyelést és az állomány-felmérést, különösen akkor, ha hirtelen melegedés jön.
Összességében a 2026-os tavasz eddig inkább biztató képet mutat: több térségben kedvező a csapadékhelyzet, van hótakaró, és reális esély van arra, hogy az enyhüléssel együtt újabb nedvesség érkezik. A kulcs azonban most is az lesz, hogy ki mennyire tud alkalmazkodni a rövid időjárási ablakokhoz, és mennyire fegyelmezetten őrzi meg a talajban azt a vizet, amit a tél végre sok helyen visszaadott.
Agrárágazat Tudástár: Vízmegőrző talajművelés – Olyan talajmunkák összessége, amelyek célja, hogy a tél végén–tavasszal a talajban lévő nedvesség minél tovább megmaradjon. Lényege a menetszám csökkentése, a jó időzítés (nem túl vizes, nem fagyott talaj), a porosító műveletek kerülése és a talajszerkezet kímélése. Így kisebb a párolgási veszteség és jobb a kelés, különösen aszályra hajló térségekben.
