Először észlelnek madárinfluenza-antitesteket tehenekben

Nem e az első eset, hogy baromfin kívül más állatok is érintettek a madárinfluenza-járványban, de antitesteket először mutattak ki tejelő marhákban, Európában. Mit jelent ez a mezőgazdaságnak?

Komoly kockázatok

A szarvasmarhák fenyegetettsége a madárinfluenza-vírustól nem új. Már két éve foglalkozott lapunk is a kutatások és telepi tapasztalatok fejleményeivel. Az USA-tól Kínán át Oroszországig számos helyen tapasztalták a vírus átterjedését. Két éve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Qubit szerint „óriási kockázatnak” nevezte a H5N1 emlősökben történő felbukkanását. Kialakulhat a vírus képessége az emberek könnyebb megfertőzésére, és idővel olyan változásokat is összeszedhet, amik az emberről-emberre terjedését is lehetővé teszik. Az európai járványügyi és betegségmegelőzési központ (ECDC) szerint viszont egy texasi esetből izolált vírus genomja madárszerű genetikai karakterisztikát mutat. Így hiányoznak belőle az emlősökhöz történő fokozott adaptációt lehetővé tevő nagyobb változások. Az ECDC legújabb, 2024 tavaszán közzétett összefoglalójában azt írta, az európai madarakban jelenlévő H5N1 vírusok alacsony rizikót jelentenek a lakosságra, a foglalkozásuk vagy más miatt fertőzött madaraknak kitett emberekre pedig alacsony-közepes kockázatot.

Valószínűleg legyőzte a vírust

Ugyanakkor Európában első alkalommal mutattak ki madárinfluenza-antitesteket tejelő szarvasmarhában, egy hollandiai tejgazdaságban, ami fontos jelzés a mezőgazdaság és az állattenyésztés számára. A hatósági vizsgálatok szerint azonban az eset nem jelent aktív fertőzést vagy járványveszélyt, mivel sem a szarvasmarhákban, sem a tejmintákban nem volt kimutatható élő madárinfluenza vírus. Az antitestek jelenléte arra utal, hogy az állat immunrendszere korábban találkozott a kórokozóval, és sikeresen védekezett ellene.

Az antitestek az immunrendszer által termelt védőfehérjék, amelyek felismerik az idegen vírusokat és segítik azok semlegesítését. A mezőgazdaságban és az állattenyésztésben ez azt jelenti, hogy az antitestek kimutatása nem egyenlő a betegséggel, hanem egy korábban lezajlott fertőzés nyomára utal. Ezzel szemben az aktív fertőzés esetén maga a vírus is jelen van a szervezetben, ami továbbfertőzésre is lehetőséget adna. A hollandiai vizsgálatok egyértelműen kizárták ezt a kockázatot.

Egy macska miatt…

A tejgazdaság ellenőrzése egy madárinfluenza-pozitív macska miatt indult, amely felvetette az állatok közötti fertőződés lehetőségét. A mezőgazdasági hatóságok ezért minden szarvasmarhát átfogó vizsgálat alá vontak. Az eredmények alapján a szarvasmarhák nem tekinthetők a vírus terjedési láncának részének, az eset elszigeteltnek minősül. Ez megerősíti, hogy az agrárgazdaságban működő járványügyi megfigyelőrendszerek képesek időben felismerni az atipikus helyzeteket.

Az élelmiszerbiztonság szempontjából a hatóságok hangsúlyozzák, hogy a mezőgazdaságban előállított tej, hús és tojás fogyasztása továbbra is biztonságos. Az Európában jelen lévő H5N1 madárinfluenza vírus emberre történő átterjedésének kockázata rendkívül alacsony, különösen élelmiszer útján. A tejtermelés és feldolgozás szigorú ellenőrzési rendszere garantálja a fogyasztók védelmét, ugyanakkor továbbra is alapvető szabály, hogy fertőzött állattól származó nyers tejtermékeket nem szabad fogyasztani. Az eset elsősorban a mezőgazdasági monitoring fontosságára hívja fel a figyelmet, nem pedig közvetlen veszélyre.

Agrárágazat Tudástár: Szerológiai vizsgálat – Olyan laboratóriumi módszer, amely a vérben (szérumban) kimutatható antitestek alapján jelzi, hogy az állat korábban találkozott egy kórokozóval. Az antitest-pozitivitás nem azonos az aktív fertőzéssel: ilyenkor a vírus jelenlétét külön vizsgálatokkal (pl. PCR) kell igazolni. A mezőgazdaságban a szerológia fő értéke a járványügyi megfigyelés: segít feltérképezni a rejtett átfertőződést és a kitettséget.