A Nébih és a Magyar Talajvédelmi Baktérium –gyártók és –forgalmazók Szakmai Szövetségének közös tartamvizsgálata
A Magyar Talajvédelmi Baktérium –gyártók és –forgalmazók Szakmai Szövetsége immár kilenc éve folytat közös tartamvizsgálatot a Nébih szakembereivel Pécs mellett, Szalántán. A kutatás célja annak feltárása, hogy a baktériumos talajoltás, valamint a szármaradványok mikrobiológiai kezelése milyen hatással van a különböző növénykultúrák termésátlagára és minőségi paramétereire.
A kísérleti felépítés és módszertan
A kísérlet kisparcellás, több ismétléses rendszerben zajlott, ahol a kezeletlen kontroll mellett pozitív kontroll is beállításra került. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a parcellák hektáronként 50 kilogramm hatóanyag-tartalmú nitrogénműtrágyát kapnak. A vizsgálat során a Magyar Talajvédelmi Szövetség tagjai által előállított és forgalmazott mikrobiológiai termékek kerülnek tesztelésre. Fontos hangsúlyozni, hogy nem az egyes készítmények hatásának összehasonlítása a cél, hanem a kezelt és kezeletlen területek teljesítményének párhuzamos vizsgálata (1., 2. grafikon).
(forrás: Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége)
A mikrobiológiai kezelések hatása a növényekre
A mikrobiológiai termékek bizonyítottan serkentő hatással vannak a növények növekedésére és gyökérképződésére, mivel olyan baktériumokat tartalmaznak, amelyek hormonszerű növekedésserkentő anyagokat termelnek. A talajbaktériumok a tápanyagellátásban is kulcsszerepet játszanak: nitrogént, káliumot, foszfort és számos egyéb tápanyagot, valamint vitaminokat biztosítanak, tárnak fel és adnak át a növényeknek. Ez nemcsak az egészséges fejlődést segíti elő, hanem a minőségi paramétereket és a beltartalmi értékeket is kedvezően befolyásolja.
A kísérlet eddig több növénykultúrában zajlott: kukorica, tavaszi árpa, szója, őszi káposztarepce, őszi búza és napraforgó szerepelt a vizsgálatokban. Az eddigi eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a kezelt területek termésátlaga minden esetben meghaladta a kezeletlen kontroll parcellákét (3. grafikon). Sőt, az is látható, hogy a plusz nitrogén-hatóanyagot kapott parcellák termésátlagai alulmaradtak a baktériumkészítményekkel kezelt területekéhez képest (4. grafikon). Számos esetben a termésátlag-különbségek statisztikailag is szignifikánsak voltak, például kukorica, őszi káposztarepce és őszi búza esetében.
Eredmények különböző növénykultúrákban
A vizsgálat során minden növénynél kötelezően feljegyezték a kelésszámot, a növénymagasságot és a termésmennyiséget, továbbá kultúránként sajátos mérési adatok is készültek: kukoricánál például a csőszám, a csőhossz és a sorok száma, szójánál a hüvelyszám, a hüvelyenkénti magszám és a gümők száma. Ezeknél a paramétereknél is szignifikáns különbségek mutatkoztak, vagyis a kezelés hatására javultak az eredmények. Az őszi búzánál a növénymagasság, a tavaszi árpánál pedig a kelésszám bizonyult kedvezőbbnek. Egyes esetekben a minőségi paraméterek is javultak: a tavaszi árpa nyersfehérje-tartalma (P5% szinten), illetve az őszi káposztarepce olajtartalma (P1% szinten) szignifikánsan magasabb volt a kontrollhoz képest. Bár 2020-tól a minőségi paraméterek vizsgálata szünetelt, 2025-től ismét mérésre kerülnek.
(forrás: Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége)
Következtetések és jövőbeni irányok
Összefoglalva: a talajoltó baktériumkészítmények termésnövelő hatása a vizsgálatok során egyértelműen beigazolódott. A talajoltó és tarlóbontó baktériumkészítmények együttes alkalmazása minden vizsgált növénykultúrában a termésátlagok növekedését eredményezte, meghaladva nemcsak a kezeletlen kontrollt, hanem a plusz nitrogén-hatóanyaggal ellátott standard kontrollparcellák eredményeit is. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a baktériumkészítmények serkentik a növények fejlődését, növekedését és teljesítőképességét. A kezelt területeken a kelésszám és a növénymagasság tekintetében is szignifikáns különbségek mutatkoztak, a minőségi paraméterek pedig több esetben javultak.
Örömmel jelentjük, hogy a Nébih és a Magyar Talajvédelmi Szövetség újabb öt évre meghosszabbította a tartamvizsgálatot. Emellett 2026-tól a vetőmagtechnológiában – mind a konvencionális, mind az ökogazdálkodási rendszerben – beállításra kerül a baktériumos talajoltás és szárbontás technológiai vizsgálati szinten. Amennyiben az eredmények továbbra is pozitívak lesznek, a mikrobiológiai kezelés műveleti elemként bekerülhet a vetőmag-előállítás technológiai folyamatába is.
Magyar Talajvédelmi Baktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége
Agrárágazat Tudástár: Mikrobiológiai talajkezelések – A mikrobiológiai talajkezelések élő baktériumokat és gombákat tartalmazó készítmények alkalmazását jelentik, amelyek javítják a talaj tápanyag-feltáró képességét, serkentik a gyökérfejlődést, növelik a növények stressztűrését és kedvezően hatnak a talajszerkezetre; tartamkísérletek igazolják, hogy a baktériumos talajoltás és tarlóbontás több kultúrában is stabil terméstöbbletet eredményez, sok esetben a műtrágyás kontrollnál is jobb hatékonysággal.
