Máris milliárdokba fáj a Bászna Gabona-botrány

A kelet-magyarországi gabonapiacot és a honi mezőgazdaságot megrázó Bászna Gabona-botrány mára messze túlmutat egyetlen cég összeomlásán. A kisebb károsultak előbb, a nagyobbak sajnos csak utóbb juthatnak a pénzükhöz.

10 milliárdos nagyságrendű balhé

Mint ismert, a mátészalkai központú gabonás vállalkozás fizetési nehézségei, az eltűnt készletek és az elmaradt kifizetések következtében több száz termelő maradt bevétel nélkül úgy, hogy a terményét már korábban leadta. Az ügy országos szinten is súlyos következményekkel járt: a bent ragadt követelések összege meghaladja a 10 milliárd forintot, miközben tízezres tonnaszámban vált bizonytalanná a betárolt gabona sorsa. A helyzet végül hatósági beavatkozást és állami kárrendezést tett szükségessé.

A kormány a 7/2026. (I. 26.) rendelettel rendkívüli, méltányossági alapú kárenyhítési mechanizmust indított el, amelynek célja egyértelmű: megakadályozni, hogy a gabonakereskedő csődje dominószerűen sodorja válságba a térség mezőgazdasági termelőit, és ellehetetlenítse a következő termelési ciklust. A szabályozás alapján az állam a meg nem fizetett követelések tőkeösszegét téríti meg, kamatok és egyéb járulékos tételek nélkül, a természetes személyek esetében adómentesen.

A kisebbeken az állam, a nagyobbakon a jog segít – ha tud

A friss adatok azonban már most azt mutatják, hogy az ügy súlya gyorsabban és nagyobb mértékben jelentkezik, mint azt korábban sokan várták. Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke tájékoztatása szerint eddig mintegy 600 gazdálkodó nyújtott be kárigényt, és az igényelt összeg már meghaladta az 5 milliárd forintot. Ez a teljes követelésállomány közel felét jelenti, miközben a határidő február végéig még nyitva áll. A kárrendezés alapjául szolgáló ár tonnánként 73 ezer forint, amely a jelenlegi piaci környezetben kifejezetten kedvezőnek számít.

Fontos ugyanakkor, hogy az állami gyorssegély nem minden érintettre terjed ki. A jogszabály alapján kizárólag természetes személyek, őstermelők, családi gazdaságok, valamint mikro- és kisvállalkozások jogosultak az automatikus kártalanításra. A középvállalkozási mérethatárt meghaladó cégek – még ha mezőgazdasági tevékenységet folytatnak is – kimaradnak a rendszerből, és követeléseiket kizárólag a felszámolási eljárás keretében, hosszadalmas jogi úton érvényesíthetik.

Mi marad a felszámolás végére…?

Ez különösen érzékenyen érinti azokat az ezer hektár feletti gazdaságokat, amelyek kulcsszerepet töltenek be a termelési láncban. Sok kisebb gazda számára nyújtanak szolgáltatásokat, integrálnak terményt, és piacképes volumeneket állítanak össze. Ezek a vállalkozások most több százmilliós veszteségekkel számolnak, miközben attól tartanak, hogy a felszámolás végén alig marad visszaosztható vagyon. A túlélés érdekében kénytelenek visszafogni beruházásaikat, növelni szolgáltatási díjaikat, vagy átszervezni működésüket – ami közvetetten a teljes mezőgazdasági értékláncra hatással lehet.

Tanulságos

A Bászna Gabona ügye így nemcsak egyedi botrány, hanem komoly figyelmeztetés is a magyar mezőgazdaság számára. Rávilágít arra, mennyire sérülékeny a gabonapiac likviditása, milyen kockázatokat hordoz az átláthatatlan tárolási és finanszírozási gyakorlat, és hogy válsághelyzetben az állam végső soron kénytelen beavatkozni a termelés folyamatosságának megőrzése érdekében. A tanulság egyértelmű: a piaci fegyelem, a megbízható partnerek és a kockázatok tudatos kezelése a jövőben még nagyobb súlyt kap az agráriumban.

Agrárágazat Tudástár: Állami kárrendezés – Rendkívüli, jogszabályban rögzített beavatkozás, amely piaci szereplő csődje vagy súlyos válsághelyzet esetén a termelők működőképességének megőrzését szolgálja; a jogosultaknak a meg nem fizetett követelések tőkeösszegét téríti meg (járulékok nélkül), szigorú jogosultsági körrel, határidőkkel és utólagos ellenőrzéssel, a termelési folytonosság védelme érdekében.