Az Európai Bizottság egy készülő besorolással a szójababot a földhasználat-változás (iLUC) szempontjából „magas kockázatú” növényként minősítené. A javaslat célja hivatalosan az erdőirtáshoz köthető globális környezeti károk visszaszorítása a mezőgazdaságban. A gyakorlatban azonban súlyos mellékhatásokkal járhat az európai és hazai szójatermesztésre nézve is.
Nem lenne jó egy kaptafára szabályozni…
A tervezett szabályozás lényege, hogy a szóját – függetlenül attól, hogy Brazíliában vagy Európában termesztették – egységesen magas iLUC-kockázatú árucikknek minősítenék. Ez azt jelentené, hogy legkésőbb 2030-tól a szójaolaj nem lenne felhasználható a bioüzemanyag-ágazatban, hasonlóan ahhoz, ahogyan Németország már kizárta a pálmaolajat.
A szakmai szervezetek szerint ez az egy kaptafára alkalmazott besorolás hibás. Bár a valódi cél egyértelműen a brazíliai szójatermesztés erdőirtási gyakorlatának visszaszorítása, a szabályozás mellékhatásként az európai, GMO-mentes, ellenőrzött körülmények között termelt szója megítélését is rontaná. Ez reputációs kockázatot jelenthet a gazdák számára, és támadási felületet adhat környezetvédelmi szervezeteknek még akkor is, ha a szója igazoltan fenntartható forrásból származik.
A következmények nem állnának meg a szántóföldeken. A sertés- és baromfiágazat is célkeresztbe kerülhetne, mivel a szójaliszt kulcsfontosságú fehérjeforrás a takarmányozásban. A szabályozás így közvetetten az állattenyésztés társadalmi és piaci megítélését is ronthatja, miközben az EU egyik stratégiai célja éppen a fehérjeimport-függőség csökkentése lenne.
Brazília kikerülhetné
A számok is jelzik a tét nagyságát: csak Németországban több mint 60 ezer hektárnyi szójaterület kapcsolódik közvetve a bioüzemanyag-piacra kerülő szójaolajhoz. Uniós szinten évente mintegy 1,1 millió tonna szójaolajat használnak fel bioüzemanyagként, ami fontos értékesítési csatorna az olajmag-feldolgozók számára, és közvetve a szójadara árát is mérsékli.
A feldolgozóipar attól tart, hogy ha az európai szójaolaj kiszorul a bioüzemanyag-ágazatból, a feldolgozás egy része megszűnik vagy harmadik országokba kerül. Ezzel párhuzamosan Brazília exportstratégiát válthat, és a jövőben nem szójababot, hanem szójadarát szállítana Európába. Ez nem oldaná meg az erdőirtási problémát, viszont tovább gyengítené az európai termelők pozícióját.
Az ágazati szervezetek ezért azt sürgetik, hogy az EU ne általános növényminősítéssel, hanem célzottan, igazolt erdőirtáshoz köthető források kizárásával éljen. Ellenkező esetben a szabályozás éppen azt a hazai és uniós fehérjenövény-stratégiát áshatja alá, amelyet más uniós főigazgatóságok évek óta jelentős forrásokkal támogatnak.
Agrárágazat Tudástár: iLUC-besorolás – Az indirekt földhasználat-változás (iLUC) olyan hatás, amikor egy növény – például a szója – növekvő kereslete közvetetten erdőirtást vagy más területhasználati átalakulást idéz elő; ha egy terményt „magas iLUC-kockázatúként” minősítenek, az korlátozhatja bioüzemanyag-célú felhasználását, ami nemcsak környezetpolitikai, hanem piaci és jövedelmezőségi következményekkel is járhat a termelők és a feldolgozók számára.
