Mi lenne, ha Ukrajna EU tag lenne?

A kérdésfeltevésen már rég túl vagyunk, hiszem 2022 júniusában az EU Bizottsága már javasolta Ukrajna tagjelölti státuszának megadását. A brüsszeli politikusok pedig elkezdték a munkát, hogy kidolgozzák a feltételeket. Egy azonban biztos, az általunk most ismert eu-s agrárpolitika fenntarthatatlan lenne, gyökeres változások fognak jönni.

Az egyik legnehezebb fejezet a mezőgazdaság lesz

Dmitro Ivanovics Kuleba ukrán külügyminiszter a Forbes-nak adott interjúban elismerte, hogy a mezőgazdaság lesz a csatlakozási tárgyalások legnehezebb fejezete. Ez azonban nem lehet akadály, a megoldásokat megtalálják – ezt az álláspontot képviseli mindkét fél.

Az biztos, hogy hangsúly és kritikus szempont lesz az igazságügyi reform; a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem; a kisebbségek védelme, de financiálisan a legfájóbb terület az agrárium lesz.

Von der Leyen, a Bizottság elnöke az összes szakpolitikai terület felülvizsgálatát ígérte. Ha szükséges, nem zárja ki az európai normatívák módosítását. Az nagy kérdés lesz, hogy ki, miben enged.

Az EU igazi agrárnagyhatalom lenne, de megvan az ára

Ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba – az Európai Unió Tanácsának belső számításai szerint – az agrárpolitika legnagyobb haszonélvezője lenne. Hét éven belül mintegy 96,5 milliárd eurós uniós mezőgazdasági támogatásra számíthat. Eddig Franciaország a legnagyobb kedvezményezettje ennek a vonalnak 17 százalékos részesedéssel.

A felzárkóztatási támogatások miatt lényegesen eltolódnak a célzott összegek, aminek az lesz az eredménye, hogy sok, most nettó kedvezményezett tag válik az EU nettó befizetőjévé egy ukrán csatlakozást követően.

Ukrajna csatlakozásával csaknem negyedével növelné a mezőgazdasági területét az EU: több mint 41 millió hektár ukrán mezőgazdasági területtöbblettel a közösség abszolút nehézsúlyúvá válna a világ mezőgazdasági piacain. Ugyanis még ilyen háborús helyzetben is a világ egyik legnagyobb agrárexportőrének számít Ukrajna.

Vannak olyan kérdések, melyeket rendbe kell tenni, ezt jól mutatja a jelenlegi helyzet is, amit az ukrán agrártermékek exportja idézett elő a szomszédos országokban. Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában, sőt Bulgáriában is az Ukrajnából származó búza-, kukorica-, repce- és baromfiimporttal kapcsolatos nemzeti korlátozások rávilágítanak arra, hogy az ukrán nagygazdaságok olcsón előállított termékei milyen nehézségeket okozhatnak az eu-s gazdáknak.

Mikor kezdődnek a csatlakozási tárgyalások? A politikai elemzők szerint az Európai Unió decemberben dönthet a hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójára december közepén kerül sor Brüsszelben, ennek egyik témája lehet az ukrán kérdés.

Forrás: agrarheute