Az utóbbi évek jövedelmezősége most jól jött a mezőgazdasági állattartásban, de fogytán a tartalékok. Jó hír ezért, hogy tavaszra enyhül az áresések okozta válság – prognosztizálja a hazai szakértő.
Még tart a próbatétel
Az év eleje nagy bizonytalansággal indult a tejtermelők és sertéstartók számára – írja friss elemzésében az Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállattudományi Intézet vezetője. Dr. Wagenhoffer Zsombor szerint az elmúlt hónap legfontosabb fejleménye, hogy a felvásárlási árak csökkenése megállt, és halvány remény mutatkozik arra, hogy tavasszal enyhülhet a válság.
Közölte, hogy a magyar állattenyésztők az elmúlt évtizedekben több nehéz időszakot is túléltek, és az elmúlt két év jövedelmezősége némileg erősítette a tartalékokat. Ugyanakkor hangsúlyozta: a jelenlegi piaci válság mind a tej-, mind a sertéságazatban komoly próbatétel. Kiemelte, hogy ilyen helyzetben a költséghatékony működés kulcskérdés, amelyben meghatározó szerepe van a genetikának. Felidézte, hogy a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete 2019 óta elérhető Hungenom programja a legmodernebb genomikai szelekciós technológiát biztosítja, ami jelentősen hozzájárult a magyar tejtermelő állomány versenyképességéhez. Megállapította, hogy a korszerűsítéseknek és a genetikai fejlesztéseknek köszönhetően a hazai tejtermelés európai és globális összevetésben is erős pozícióban van.
(Illusztráció: Horizont Média/archív)
Példátlan, tízéves mélyponton az árak
A tejpiaci helyzetet példátlannak nevezte, rámutatva, hogy a világpiaci ár 53 eurócentről 30 centre esett vissza 2026 februárjára, ami tízéves mélypont. Úgy vélte, ez lehet a válság mélypontja, és ha a nagy tejtermelő régiókban csökken a kibocsátás, néhány hónapon belül javulhat a jövedelmezőség. Hozzátette: a 140–160 forint/kilogrammos felvásárlási ár jelenleg elfogadhatónak mondható, még ha a szűkített önköltséget sem éri el. Kritikával illette a feldolgozóipar egy részének tavalyi döntéseit, amelyek szerinte a szükségesnél is nagyobb árnyomást okoztak.
A sertéságazatról azt írta, hogy az európai válságok mindig erősebben érintik a hazai és régiós termelőket, mivel a feldolgozók tőkeellátottsága és versenyképessége elmarad a nyugat-európai szereplőkétől. Megjegyezte, hogy az afrikai sertéspestis és a korábbi járványok miatt beszűkült exportlehetőségek tovább nehezítik a helyzetet. Hangsúlyozta, hogy az exportpiacok visszaszerzése és az állategészségügyi státusz javítása kulcskérdés, és jó esetben márciustól áremelkedés indulhat, de éves szinten legfeljebb nullszaldó körüli eredmény várható.
Hízik a piac, jól jött a hideg, csapadékos tél
A húsmarha- és juhtartók helyzetét kedvezőbbnek értékelte. Azt írta, hogy az erős forint ellenére magas exportárak alakultak ki, miközben az uniós termelés az elmúlt tíz évben közel 10 százalékkal csökkent. A kínálat visszaesése és a stabil kereslet felfelé hajtotta a termelői árakat. A január–februári hűvös, csapadékos időjárás pedig jó alapot teremtett az évkezdethez. Összegzésként úgy fogalmazott, hogy a gazdák fokozott várakozással tekintenek a tavaszra, és a korai húsvét jelképesen is reményt adhat az ágazat szereplőinek.
Mint nemrég több cikkben is beszámoltunk róla, a kockázatok mellett kedvezőnek ítéli a közeljövőt a Rabobank friss elemzése is. Ugyancsak kedvező hírek érkeztek a hazai szarvasmarha-exportot illetően is.
Agrárágazat Tudástár: Genomikai szelekció – A genomikai szelekció olyan tenyésztési módszer, amelynél az állat DNS-vizsgálata alapján már fiatal korban megbecsülhető a várható teljesítmény (pl. tejtermelés, takarmányhasznosítás, egészségi tulajdonságok). Előnye, hogy gyorsítja a genetikai előrehaladást, mert a tenyészcélokhoz legjobban illeszkedő egyedek hamarabb kiválaszthatók. Válságos árkörnyezetben ez azért fontos, mert a jobb genetika közvetlenül javíthatja az üzemi hatékonyságot.
